Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az euroszkeptikus brexiter brit konzervatív képviselők nem tudtak összehozni saját tervüket az Egyesült Királyság és az EU jövendő viszonyára vonatkozóan, így szeptember közepén, nyolc hónappal a válás hivatalos dátuma, 2019. március 29. előtt csak a kormány stratégiája fekszik az asztalon - derül ki a Financial Times beszámolójából. A függetlenség elszánt hívei a nyári szabadság után 140 oldalas brexittervet köröztettek azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: van alternatívája Theresa May miniszterelnök nyár elején bemutatott elképzelésének.

A kiszivárogtatott információk szerint egy az EU és Kanada között kialkudott szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló megállapodást készítettek elől. Ez teljes függetlenséget jelentene szemben a May-fele koncepcióval, amely szerint a szigetország az áruk kereskedelmében az egységes európai piac része maradna, míg a szolgáltatások terén saját útjára lépne. Jacob Rees-Mogg, a 80 brexiter parlamenti képviselőt összefogó European Research Group vezetője kénytelen volt elismerni, hogy nem publikálják amire jutottak, mert újra akarják gondolni a tervüket.

Normális?

A visszavonulás az FT értékelése szerint világos bizonyítéka annak, hogy a brexiterek csak abban értenek egyet, hogy az Egyesült Királyságnak mindenképpen ki kell lépnie az EU-ból, ám a részletekben nagy távolság van köztük. Egyikük azt mondta a pénzügyi lap újságírójának, hogy egyesek közülük még azt sem tartják rossz ötletnek, hogy Nagy-Britannia a válás után az európai egységes piac része maradjon.

Mások persze hallani sem akarnak erről. Van olyan, akit az sem zavarna, ha a szigetország megállapodás nélkül zuhanna ki az EU-ból, aminek súlyos gazdasági következményei lennének, mert egyik napról a másikra a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) szabályai szerinti vámfalak épülnének fel a La Manche csatorna közepén. Nem meglepő, hogy mások szerint ez őrültség lenne.

Az FT idéz olyan forrásokat, akit látták a 140 oldalas javaslattervezetet. Elmondásuk szerint a dokumentum szövegének minőségét megkérdőjelezi, hogy szerepelt benne például az az elképzelés, miszerint az Egyesült Királyságnak egy az amerikai Reagan-korszakból ismert csillagháborús tervekben szereplő nukleáris védőhálót kellene kiépítenie. Egy másik elképzelés szerint gyors reagálású expedíciós erőt kéne felállítani az Argentína partjainál lévő Falkland-szigetek védelmére.

Óvatos nagyágyúk

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a terv készítői úgy vélték, nagy támadási felületet adnának a kormánynak, ha nyilvánosságra hoznák - ha igaz, amit kiszivárogtattak róla, akkor helyenként elborult - elképzelésüket. Jó politikai érzékkel megsejthette ezt Boris Johnson volt külügyminiszter és David Davis volt brexitügyi miniszter, akik azért léptek ki a kormányból a nyáron, mert nem értettek egyet főnökük új brexitstratégiájával. Egyikük sem vett részt ugyanis a 80 képviselő munkájában.

Johnson már két újságcikkben ostorozta a kormány elképzelését, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy bejelentkezett miniszterelnöknek. Davis viszont azt mondta augusztusban, hogy szerinte Maynek folytatnia kellene a munkáját. A kormány hívei mindenesetre örömmel konstatálják a bexiterek megosztottságát, mert azt mondhatják, hogy ha London és Brüsszel november elejéig megállapodik valamiben, akkor van esély annak parlamenti elfogadására. Nincs ugyanis a láthatáron vele szemben valós alternatíva.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP