Elborult üzenet érkezett - Budapestet is belekeverték

A brit kormány legfelső köreiben attól tartanak, hogy az EU a hónap második felében esedékes csúcsértekezletén rászorítják Boris Johnson miniszterelnököt az október 31-i brexit elhalasztására. Egy kiszivárogtatott belső feljegyzés szerint erre durva fenyegetésekkel és szándékos károkozással reagálna a londoni vezetés.
Komócsin Sándor, 2019. október 8. kedd, 16:45
Fotó: Shutterstock

Két információ is kiszivárgott egymás után a brit kormánytól a sajtóba, mindkettő meglehetősen harcias - derül ki a Financial Times (FT) összefoglalójából.

Az első lényegében kirobbant egy felelősségelhárítási csatát London és Brüsszel között. A Downing Street-i informátor szerint Boris Johnson miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár telefonbeszélgetése után gyakorlatilag esélytelenné vált, hogy az október 17-18-i uniós csúcs előtt összehozzák az EU és az Egyesült Királyság új válási megállapodását. Merkel ugyanis úgy látja, hogy Észak-Írországnak az egységes piac mellett az EU-s vámunióban is benne kellene maradnia ahhoz, hogy az ír-északír határ jelképes maradhasson, amit a brit fél nem fogad el.

Egymásra mutogatási játék

A titokzatos informátor szerint Merkel magatartása azt mutatja, az EU szerint Észak-Írország örökké a vámunió és az egységes piac része maradjon, azaz gazdaságilag kiszakadjon az Egyesült Királyságból. A kancellár szóvivője csak annyit reagált erre, hogy a két vezető valóban beszélt egymással, de nekik nem szokásuk a magántermészetű egyeztetések kibeszélése a sajtóban, továbbá - szemben a jól értesült szivárogtatóval - Berlin továbbra is keresi a megoldást a megállapodás nélküli (kemény) brexit elkerülésére.

Az üzengetés nem állt meg itt. Bár a brit kormány nem kommentálta a kiszivárgott információt, Arlene Foster, a konzervatív kormánypárttal szövetséges északír unionista párt (DUP) vezetője szerint Merkel felfedte az EU igazi szándékát, ami nem más, mint hogy egy külföldi szervezet (az unió) irányítása alá vonják az Egyesült Királyság egy részét. Donald Tusk, az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke viszont twitterüzenetben hívta fel Johnson figyelmét, hogy egy Európa és az Egyesült Királyság jövőjét eldöntő kérdést talán nem úgy kéne kezelni, hogy kirobbantanak egy felelősségelhárítási csatát, amelyben a másik félre kenik, miért nem sikerült megoldaniuk a problémát.

Körmönfont kombináció

Az FT szerint a brit miniszterelnök környezetében attól tartanak: az uniós csúcson rászorítják Johnsont, hogy kérje a brexit elhalasztását október 31-ről, amit előrehozott választások követhetnek. Ha ezen a konzervatív párt elveszti parlamenti többségét, akkor a hatalomra került ellenzék újabb népszavazást írhat ki, amit elveszthetnek, és ezért végül elmaradhat a brexit.

Ez látszik alátámasztani a másik kiszivárogtatott levél, amelyet a Spectator hozott nyilvánosságra azzal a forrásmegjelöléssel, hogy egy a Downing Street 10.-ben dolgozó személytől származik. Világossá fogjuk tenni - fogalmaz a feljegyzés szerzője -, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek ellenzik a határidő meghosszabbítását, az első helyekre kerülnek azon országok listáján, amelyekkel a függetlenné vált Egyesült Királyság együtt fog működni az EU-s rendszeren belül vagy kívül. Amelyek támogatják a halasztást, azok értelemszerűen hátra kerülnek a sorban.

Az együttműködés témája a lehet a védelmi és a biztonsági terület, amelyeken az Egyesült Királyság kooperációja visszatartásával betarthat az EU-nak, emellett ha az ország az EU-tagja marad, akkor az uniós intézményekben keresztbe tehet az unióknak, például összezavarhatja a következő hosszú távú uniós költségvetés vitáját - derül ki a feljegyzésből, amelyet szakértők Dominic Cummings kommunikációs szakértőnek Johnson első számú tanácsadójának, elvakult brexiternek tulajdonítanak.

Szétzilálni az uniós országokat!

Az FT értékelése szerint ez szöveg azt a szándékot tükrözi, hogy a brexiterek politikáját az uniós tagországok egységének szétzilálásával érvényesítsék. Miután Johnsont a parlamentben szeptember elfogadott úgynevezett Benn Act törvény arra kötelezi, hogy ha nem tud megállapodni a válás feltételeiről az EU-val, akkor kérjen hosszabbítást, úgy lehet ezt megakadályozni, hogy az EU-csúcson részt vevő állam- és kormányfők nem adják egyhangú hozzájárulásukat a hosszabbításhoz. Az egyhangú döntés feltétele a brexit elhalasztásának.

A korábbi brit kormány is megpróbálkozott már az unió egységének megbontásával, ám ellentétes hatást ért el: az EU még jobban összezárt a brexit ügyében. Felmerült, hogy esetleg Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét győzik meg arról, hogy vétózza meg a halasztási döntést, ám az FT szerint őt elsősorban a következő uniós költségvetés elosztása érdekli, így nem fog szembemenni uniós kollégáival.

A feljegyzésből kiderül, hogy szerzője szerint egy gigantikus egymásra mutogatás lehet a brit kormány sikerrel kecsegtető taktikája a következő hónapokban. "Fel fogjuk adni az együttműködő viselkedésnek a látszatát is - derül ki a szövegből. - Aki támogatta brexit elhalasztását, azt a brit belpolitikába való beavatkozással és a parlamenttel való összejátszással fogjuk vádolni, ami igen népszerűtlen lesz a szavazók szemében. Akik a Benn Act végrehajtását követelték, azok szabotálták megállapodást az EU-val, ám szándékukkal ellentétes fognak elérni - véli a Downing Street-i szivárogtató -, mert ezzel bennünket segítettek abban, hogy egyesítsük a brexiter szavazókat."

Őrültember-elmélet

Távolról figyelve úgy tűnik, hogy Boris Johnson miniszterelnöki munkássága az politikai menedzsment régi trükkjére, az Őrültember-elméletre épül. Az elnevezést Richard Nixon amerikai elnöknek tulajdonítják, aki egy hangfelvétel szerint így fogalmazott Henry Kissingernek, nemzetbiztonsági tanácsadójának, majd külügyminiszterének. "Le akarom rombolni Észak-Vietnámot, hidd el nekem, tényleg elpusztítom, ha kell. És hadd tegyem hozzá, nukleáris fegyvert is bevetek, ha kell. Ez persze nem szükséges - tette hozzá -, de tudod, mire gondolok: jelezd nekik, milyen messze lennék kész elmenni." Nixon azzal akart nyomás gyakorolni a szovjetekre, hogy azt a látszatot kelti: az Egyesült Államok elnöke megőrült. Instabil, kiszámíthatatlanul hoz döntéseket és bármit kész megtenni. Képes akár egy lokális katonai konfliktust is atomháborúvá súlyosbítani.

A brit miniszterelnök is kitartóan ismételgeti, hogy márpedig nem enged az október végi brexithatáridőből, jöhet a kemény brexit, ha kell. Hiába okozna súlyos kárt saját országának is a kemény brexitet követő gazdasági sokk, hiába sanszos, hogy Észak-Írországban az ír-északír határ valóságossá válása zavargásokhoz vezetne, hiába vehető biztosra, hogy ezek után a skót nacionalisták mindent megtennének, hogy országuk kilépjen az angolokkal kötött több mint háromszáz éves államszövetségből, hiába kötelezi törvény a miniszterelnököt arra, hogy halasztást kérjen az EU-tól, ha nem tud megállapodni a békés válás feltételiben. Johnson úgy viselkedik, mint aki fittyet hány minderre. Higgyék csak ellenfelei, hogy megőrült, hogy bármire képes. Egy gond lehet ezzel a taktikával, amit a "farkast kiáltott" egyik változatának nevezhetnénk. Mi van akkor, ha addig játssza valaki az őrültet, amíg elhiszik neki, hogy elment az esze?

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zsaba, 2019.10.08 23:10

Nevetséges. Ilyet még az Észak-Írek sem csinálnának.... legalábbis remélem... 8/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html