Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A brit kormány és az EU novemberben kötött válási megállapodásával kapcsolatos jogi kiegészítések, amelyeket az uniós tárgyalók utolsó ajánlatként felkínáltak Theresa May miniszterelnöknek hétfőn éjjel, nem változtatják meg az egyezség tartalmát - vezeti fel a Financial Times (FT) az "áttörésként" bejelentett új egyezséget értékelő cikkét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a brit kormányfő tárgyalásai után az előbbi azt mondta: egy utolsó lökést akartak adni a megállapodásnak, hogy ezzel átmenjen a célvonalon, azaz a londoni parlament keddi szavazásán.

Ez azonban jelentheti azt is, hogy csak némi jogi csűrés-csavarással lehetővé akarták tenni a kormánypárt brexiter képviselőinek, hogy megszavazzák a lényegében változatlan brexitmegállapodást, amit január közepén látványosan elutasítottak, illetve azt is, hogy ténylegesen megadták a brit politikusoknak, amire vágytak. Ez utóbbi nem volt más, mint hogy az EU jogilag kötelezze magát arra, hogy a kilépés utáni átmeneti periódus, amelyben az Egyesült Királyság de facto uniós tagország marad, le fog zárulni.

Nem kapták meg

A végeredmény azt mutatja, hogy ezt a garanciát az Egyesült Királyság miniszterelnöke és kormánya nem kapta meg - állítják a FT szakírói. Az EU elutasította ezt, mert ellentmondott volna a novemberben aláírt egyezségnek, amelybe biztosítékként foglalták bele ezeket az átmeneti rendelkezéseket annak érdekében, hogy elejét vegyék az Írország és Észak-Írország közti határ valóságos választóvonallá válásának. (A jelképes határ feltétele, hogy a szigetország szorosan, ezen belül Észak-Írország még szorosabban kötődjön az EU-hoz, amíg nem találják ki, hogyan oldhatják meg a határ nyitva tartását másként.)

Nesze semmi, fogd meg jól!

Az első papír, amit elfogadtak, egy "referenciadokumentum", amelynek jogilag kötelező "karaktere van". Nem az a célja, hogy megváltoztassa az eredeti egyezséget, hanem világossá tegye, hogyan akarják azt végrehajtani a felek. A fő politikai üzenete így szól: a felek nem akarják élesíteni a szerződés biztosítékát, mert úgy vélik, hogy az nem kínál optimális kapcsolatot a számukra, ezért elkötelezettek amellett, hogy azt valamilyen más megoldással helyettesítsék.

Brit kérésre beleírták még ebbe, hogy mindkét fél jóhiszeműen jár el és megtesz mindent a biztosítékban szereplő viszonyuk alternatíváinak megkeresésére és a biztosíték kiváltására. Ez lehetővé teszi az Egyesült Királyságnak, hogy ha az eredeti szerződésben is szereplő bírósági eljárás kimondja, hogy az EU rosszindulatúan akadályozza a szigetország függőségének részleges vagy teljes feloldását, akkor egyoldalúan lépéseket tegyen a biztosíték részleges vagy teljes felfüggesztésére. Erre azonban a novemberben aláírt szerződés is lehetőséget biztosított, ezt most csak megerősítették.

A brit kormány egy másik papírban egyoldalúan megerősíti álláspontját, hogy "semmi sem tarthatja vissza" az Egyesült Királyságot a biztosíték felfüggesztésének kezdeményezésétől, ha úgy látja jónak. Ez azonban pusztán annyit jelent, hogy elindíthatja az ezzel kapocslatos jogi eljárást a független választott bíróság előtt. Megjegyzendő, hogy az ilyen egyoldalú kiegészítések gyakoriak a nemzetközi jogban, például az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz két tucatot fűztek a felek.