Ki lesz a nagyobb zombi: a parlament vagy a kormányfő?

A brit parlament és miniszterelnök eljutott arra a szintre, hogy kölcsönösen zombit csinálhatnak egymásból abbéli igyekezetükben, hogy bebizonyítsák: a másik tehetetlensége, bénultsága miatt nem tud az ország kiutat találni a brexittel kapcsolatos káoszból.
Komócsin Sándor, 2019. október 25. péntek, 11:57
Fotó: Reuters

Boris Johnson brit miniszterelnök kénytelen volt lenyelni, hogy nem tudja teljesíteni azt a számtalanszor elismételt ígéretét, miszerint október 31-ével ha törik, ha szakad kiviszi az Egyesült Királyságot az Európai Unióból, ám ezért a londoni parlamentet okolja. Szerinte a megtört, tehetetlen törvényhozás miatt jutott holtpontra a brexit ügye - írja a Financial Times.

Ami azt illet a parlament valójában átvette tőle a politikai kezdeményezést azzal, hogy a közte és uniós vezető kollégái között létrejött EU-s válási megállapodást elfogadta ugyan, de elutasította, hogy a több száz oldalas törvényt három nap alatt tárgyalja. Válaszul a kormány levette a törvényhozás napirendjéről a paktumot, majd Johnson azzal vágott vissza, hogy kesztyűt dobott az ellenzéknek: azt ajánlja, hogy a parlament oszlassa fel magát, és tartsanak előrehozott választásokat december 12-én.

Fenyegetés

A képviselőket a mézesmadzag és korbács eszközével akarja rábírni az együttműködésre: ha belemennek a dologba, akkor újra napirendre tűzik a brexittörvényt, pár napot még vitatkozhatnak rajta (aminek semmi értelme, mert az új parlament fogja elfogadni a jogszabályt, ami előtt úgy szabhatja át, ahogy akarja). Ha viszont nem mennek bele az előrehozott választásba, akkor a kormány zombivá teszi a törvényhozást. A költségvetés beterjesztését már visszavonták (mondván: úgysem lesz idő megtárgyalni a választási kampány kezdete előtt) és megtehetik, hogy minden áldott nap, újabb és újabb szavazásra beviszik a parlament elé a saját feloszlatásáról szóló törvényt, amit újra és újra leszavaznak, amivel bohózatot csinálnának a törvényhozás munkájából.

A parlament feloszlatásáról kétharmados többséggel dönthet a törvényhozás, amihez a 650 fős alsóházban 434 képviselő támogató szavazata kell. Jelenleg sem a Skót Nemzeti Párt (SNP), sem a Liberális Demokraták, sem a Munkáspárt nem támogatja a szavazás kiírását. Az SNP elutasítja, hogy egy választást kormányzati zsarolással akarnak kikényszeríteni, a LibDem és a Munkáspárt álláspontja az, hogy addig nem adja támogatását a szavazáshoz, amíg a válási megállapodás nélküli brexit le nem kerül a napirendről. Hogy ezt hogyan garantálnák - például egy törvénnyel (?) - az egyelőre nem világos.

Amortizáció

A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt képviselőinek egy része retteg az előrehozott választástól, mert a közvélemény-kutatások szerint a toryk lóhosszal vezetnek a népszerűségi versenyben. Jeremy Corbyn pártelnök vállalná a meccset, hiszen a 2017. tavaszi előrehozott választások előtt is így álltak, aztán sokkal jobban szerepeltek a várakozásoknál. Van olyan tory politikus, aki szerint az új parlament is hasonló összetételű lenne, mint a jelenlegi, mert sok választókerületet veszítenének el Észak-Írországban, Skóciában, illetve az ország kevésbé prominens térségeiben.

Laura Kuenssberg a BBC belpolitikai szakírója szerint a munkáspárti árnyékkormány tagjainak egy része úgy véli, hagyni kell a miniszterelnököt vergődni. Ha nem tudja elfogadtatni a törvényhozással a brexittörvényét és nem tud előrehozott választásokat sem kiíratni, akkor a politikai mézes hetek vagy hónapok eltelte után előbb-utóbb megkopik a népszerűsége. Johnson a nyáron került hatalomra, így mellette szólt az újdonság varázsa és energikussága, amivel az október 31-e brexithatáridő mellett kiállt, ám - ahogy sok tory látja - a Munkáspárt mint egy óriáskígyó addig masszírozhatja, amíg lekopik róla a határozott vezető imázsa.

Nem lesz, nem lesz, nem lesz

Összességében a legkevesebb amit mondhatunk, hogy a parlament és a kormányfő túszul ejthetik egymást, durvábban: kölcsönösen zombit csinálhatnak a másikból. Ha a miniszterelnök nem tudja kiíratni az előrehozott választásokat néhány napon belül, akkor kifut az időből, bukik a karácsony előtti szavazás, mert a kampányra legalább öt hetet kell hagyni - már feltéve, hogy az EU január 31-éig meghosszabbítja a brexit határidejét. Eközben az országnak nem lesz költségvetése, nem lesz brexit és jó eséllyel nem lesz választás sem. És hogy mi történik, az semmilyen értelemben sem múlik azon, mit akar az Egyesült Királyság kormánya.

HOZZÁSZÓLÁSOK