Valószínűbb a katasztrófa, mint gondolnánk

A megállapodás nélküli brexitnek, amely súlyos gazdasági következményekkel járna Európában, ezen belül főként Nagy-Britanniában, nagyobb a valószínűsége, mint gondolnánk, főként azért, mert sok politikus jobban járna ezzel, mint más forgatókönyvek megvalósulásával.
Komócsin Sándor, 2019. január 26. szombat, 11:08
Fotó: Shutterstock

Senki sem tudja, mi lesz a brexit vége, de jóval nagyobb az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kizuhanásának az esélye, mint azt általában gondolják - véli Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája. A fő oka ennek nem az, hogy ez az alapeset, ami megvalósul, ha a londoni kormány március 29-éig nem tud megállapodni a rendezett válásról az EU-val, és nem enyhíti a veszélyt, hogy Európa hangadó országainak politikusait sokkolta Theresa May parlamenti kudarcának nagysága.

A törvényhozás, amelynek 650 tagja van, 230 fős többséggel szavazta le a londoni kormány és az EU válási megállapodási javaslatát. A pánik elsősorban a német elit köreiben érzékelhető - állítja Münchau -, ez van a hátterében annak, hogy német politikusok és gazdasági vezetők már-már könyörögnek brit kollégáiknak, hogy tartsák bent országukat az EU-ban. Sigmar Gabriel volt külügyminiszter nemrégiben felszólította az EU-t, hogy állítsa le az Egyesült Királyság kilépési folyamatát.

Nem minden áron

Az EU mindent meg fog tenni, hogy megmentse May brexittervét, de téved, aki azt hiszi, hogy bármire hajlandó a brit kilépés megakadályozása érdekében. Brüsszel meg fogja erősíteni, hogy tényleg, de igazából úgy gondolja, hogy az szerződés tartalék megállapodása ideiglenes, de nem fog dátumot adni arra, amikor az tartalékterv mindenképpen kifut.

A tartalék egyezség szerint az Egyesült Királyság az EU-s vámunió része, ezen belül Észak-Írország az egységes piac része marad, ha a felek a kilépést követő két évben nem tudnak megállapodni új kereskedelmi kapcsolatukról. Ez az állapot addig tart, amíg végül tető alá nem hozzák az egyezséget, ezért meghatározatlan ideig elhúzódhat. A valójában kvázi EU-tagságot jelentő állapot elfogadhatatlan a brit brexitereknek, Észak-Írország és Nagy-Britannia többi államának más szabályozási körbe kerülése pedig a kormányt támogató észak-ír unionista pártnak (DUP). Ezt az árat nem hajlandók megadni azért, hogy az ír-észak-ír határ továbbra is jelképes maradjon.

Csak semmi pánik!

Szóba kerülhet a március 29-ei kilépési dátum elhalasztása, amit Brüsszelben vizsgálnak is, de ez sem olyan egyszerű, mint látszik, mert mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia. Az FT publicistája szerint a konszenzus könnyen összejönne, ha a britek egy előrehozott választás megtartásához kérnének időt, ám ha egy újabb népszavazásról lenne szó, ami jóval hosszabb halasztást igényelne, már nem ilyen egyértelmű a helyzet, főként, ha a londoni kormány nem támogatja egyértelműen a referendumot.

Gyengítené a kemény brexit valószínűségét, ha az európai országok úgy éreznék, hogy nincsenek kellően felkészülve annak következményeire. A helyzet azonban nem ez. A francia kormány hamarosan elindítja a durva válás hatásait kezelni hivatott programját, Marcel Fratzscher, a német DIW gazdaságkutató intézet vezetője pedig a napokban jelentette ki, hogy a kemény brexit nem vinné a padlóra a német gazdaságot. Az EU nem fog csak azért meghátrálni, mert megijed a következményektől - véli az FT publicistája.

Ki a hibás?

A kemény brexit valószínűségét erősítő tényezők közül azonban az "egymásra mutogatás faktor" a legfontosabb. Meglepő módon elsőként az ír kormányt kell itt megemlíteni. Leo Varadkar miniszterelnök egyértelműen az Egyesült Királyságot okolhatná az ír-észak-ír határ valós választóvonallá válásáért, ha ez a kemény brexit miatt következne be. Ezzel szemben, ha nem tartaná magát a válási szerződés tartalék megállapodásához, ami biztosítja a határ jelenlegi, jelképes státusának fenntartását, akkor ezt rajta kérnék számon az ír választók.

May azért hagyhatja országát belesodródni a kemény brexitbe, mert azt jobbnak tartja annál, mint ha az ország végül nem lépne ki az EU-ból. (Ezt egyébkén a kormány egyoldalúan elintézhetné azzal, hogy visszavonja 2017 márciusában benyújtott kilépési kérelmét.) Jelemy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke a kemény brexittel kerülhetne legközelebb céljához, az előrehozott választások kiírásához.

Szemben az FT-nél dolgozó brit kollégáival, Münchau nem tartja valószínűnek, hogy a londoni parlament újabb népszavazást írjon ki az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről, akár azzal a kérdéspárral, hogy támogatja-e a szavazó a kormány brexittervét vagy inkább azt akarja, hogy országa EU-tagállam maradjon. A parlamentben szerinte egyszerűen nincs meg ehhez a bátorság. Ha a január 29-ei szavazás után is maradna a patthelyzet a kormány és a parlament között, az tovább növelné a kemény brexit valószínűségét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

cito, 2019.01.27 13:20

@na4: Helyes! Így legalább, a csökkenő eu támogatás mellett meg tudja mutatni az ifjú tiszteletbeli díszdoktor, hogy szárnyal a gazdaság. Csak félő, hogy már nem marad pénz az új kórházakra, mert a blaszIII-nak igért fedett stadionok elviszik a pénzt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.26 17:34

Március 29 = Brexit! Éljen a szabad, független Nagy Britannia!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html