Heiko Maas német külügyminiszter arra biztatta a brit parlament képviselőit, hogy sorakozzanak fel a kormány és az EU között létrejött brexitmegállapodás mögött - tudósított a Bloomberg. A politikus Dublinban beszélt, megragadva az alkalmat, hogy kijelentse: országa maximális szolidaritást vállal Írországgal, amelynek elsőrendű érdeke, hogy az ír-észak-ír határ a brexit után is jelképes maradjon. Ehhez arra van szükség, hogy Észak-Írország továbbra is az egységes európai piac része legyen.

Nathalie Loiseau a francia kormány Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy az EU nem fog újabb engedményeket tenni az Egyesült Királyságnál a novemberben elfogadott válási egyezséghez képest. A megállapodás biztonsági tartaléka - amelyben az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU-s vámunió, ezen belül Észak-Írország (az ír határ státusának fenntartása érdekében) az egységes európai piac része maradna - csak akkor lép életbe, ha a felek a következő két évben nem tudják kialakítani új kereskedelmi viszonyaikat. Erre már garanciát vállat az unió - hangsúlyozta a miniszter -, ezen túl nincs miről beszélni.

Halasztani vagy nem halasztani?

Brit és európai tisztviselők háttéregyeztetéseket folytatnak arról, hogyan lehetne elhalasztani a brexitet 2019. március 29-ről későbbre, mivel továbbra is úgy tűnik, hogy a kormány és az EU válási megállapodására nemet fog mondani a brit parlament - vette át a Telegraph hírét a Business Insider. Erről eddig nem volt szó, ám mostanában egyre többször felmerül ez a lehetőség - fejtegette az egyik informátor.

Az EU korábban jelezte, hogy akkor menne bele az uniós alapszerződés 50. cikkelye szerinti kilépés elhalasztásába, ha valamilyen fontos törvényhozási aktus, vagy egy újabb népszavazás kiírása, vagy előrehozott választások megtartása indokolttá tenné ezt. A halasztáshoz a 27 tagállam mindegyikének támogatására szükség van. A Downing Street hivatalosan tartja magát ahhoz, hogy semmiképpen sem fognak halasztást kérni a rögzített dátumhoz képest.

Csúnyának ígérkezik

Theresa May miniszterelnök a kormány január 8-ai döntése értelmében január 15-én viszi be válási javaslatát a parlament elé. A szavazást decemberben azért halasztotta el, mert három számjegyű vereség fenyegette a több mint 600 fős törvényhozásban. A gond az, hogy az a 120 kormánypárti képviselő közül, akik akkor azt mondták, hogy elutasítják a tervezetet, egy sem vonta vissza nyilvánosan ezt a kijelentését. A kormány támogató észak-ír unionista párt (DUP) szintén kitart amellett, hogy nemmel fog szavazni.

Stephen Barclay brexitügyi miniszter praktikus okokra hivatkozva utasította el a kilépés elhalasztásának lehetőségét. Ezek közül a legfontosabb a májusi európai parlamenti választás. Egy féléves csúszás esetén például ezt Nagy-Britanniában is meg kellene rendezni, ami értelmetlen, ha a szigetország kisvártatva kilép az EU-ból. A miniszter ugyanakkor mellébeszélt, amikor riporterek arról kérdezték, cáfolja-e, hogy háttéregyeztetések folynak a halasztásról. Csak annyit mondott, hogy kormánya hivatalos álláspontja szerint március végén meglesz a brexit.