Boris Johnson brit miniszterelnök decemberi újraválasztása óta első parlamenti vereségét szenvedte el hétfőn a Lordok Házában, miután a brit főnemesekből álló testület meg akarja erősíteni azoknak az európai uniós állampolgárok helyzetét, akik tartósan az Egyesült Királyságban élnek - adta hírül az AP hírügynökség. A nem választott képviselőkből álló felsőház többségi szavazással azt indítványozta, hogy a brit törvényhozás egyfajta "fizikai garanciát" adjon arra, hogy az ilyen helyzetben lévő uniós polgároknak, köztük a magyaroknak joguk van a szigetországban tartózkodni.

A lordok az Európai Unió és az Egyesült Királyság válási megállapodási törvényét módosítanák ezzel a kiegészítéssel. Jelenleg az a helyzet, hogy az EU-ból érkezett főként kelet-európai vendégmunkások az interneten regisztrálhatják, hogy letelepedett státusban vannak, ám nem kapnak írott, azaz a brit államapparátust köztelező garanciát arra, hogy ehhez joguk van. Ennek hiányában az EU-ból érkezettek igazságtalanul gyenge helyzetbe kerülhetnek például a főbérlőkkel szemben, amikor lakást akarnak bérelni - véli Jonny Oates, felsőház egy a Liberális Demokratákhoz tartozó tagja.

Kapcsolódó

Még csak javaslat

A Lordok Háza ezen a változtatáson kívül még egyet kezdeményezett, mégpedig azt, amely korlátozná a kormány jogát arra, hogy a brit kilépés után figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság döntéseit. A módosítás szerint ezt csak azt követően tehetné meg, hogy a szigetország bíróságával konzultált. A válási megállapodást a törvényhozás mindkét házának jóvá kell hagynia január 31-e, a brexit napja előtt. A felsőház döntéseit a választott képviselőkből álló alsóház felülírhatja, de miután belenyúltak a válási megállapodásba, a törvényjavaslat visszakerül az alsóház elé, ahelyett, hogy egyből törvényerőre emelkedne.

A brit-EU egyezséget el kell fogadnia az Európai Parlamentnek is. Ezt a szavazást várhatóan január utolsó napjaiban tartják szinte csak órákkal az Egyesült Királyság angolos távozása előtt. Bár Johnson azt ígérte a decemberi választást megelőző kampányban, hogy a brexit január utolsó napján megtörténik, valójában csak ezt követően kezdődnek a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kereskedelmi kapcsolatairól, amelyekről 2020 utolsó napjáig kellene megállapodniuk a feleknek. Addig az eddigi rendszer marad fenn azzal a különbséggel, hogy a brit képviselők nem vesznek részt az uniós testületek munkájában.