Amikor Boris Johnson júliusban átlépte a Downing Street 10. ajtaját, új célt tűzött ki maga elé a brexittel kapcsolatban. Miközben az ország érdekét az szolgálta volna, hogy igyekszik kölcsönösen elfogadható megállapodást találni az EU-val a felek jövőben viszonyával kapcsolatban, az új miniszterelnök úgy gondolta, az a britek első számú érdeke, hogy ő hatalmon maradjon. Ezért jelentette ki és tartja magát azóta is mereven ahhoz, hogy a jelenlegi brexithatáridő október 31-ei lejártakor ha törik, ha szakad kiviszi az Egyesült Királyságot az EU-ból, és ezért rúgta fel alapjaiban az előző kormány uniós válási egyezségét - véli Philip Stephens, a Financial Times (FT) vezető publicistája.

Taktika

Kapcsolódó

Johnson tudja, hogy borítékolható az előrehozott választások kiírása, ám amíg az ország az EU tagja, addig a Konzervatív Pártot az a veszély fenyegeti, hogy a radikális Nigel Faraga vezette Európa-ellenes Brexit Párt elcsábítja tőle a szebb jövőt a brit függetlenségtől remélő jobboldali szavazókat. Könnyen előfordulhat, hogy Farage pártja elvinne annyi választót, hogy a toryk elvesztenék a parlamenti többségüket. Ezért akarja rögzíteni a brexit napját az kormányfő.

Eközben azt állítja, hogy előnyben részesítené, ha sikerülne megállapodni az unióval egy egyezségről, amelynek feltételei lényegesen eltérnének az előző kormány által kialkudott kondícióktól. Tettei azonban cáfolják szavait. Az államapparátus vezető tisztségviselői nyilván tájékoztatták arról, hogy elődje, Theresa May minden lehetséges alternatívát végigpróbált, mielőtt belement a megállapodásba. Így hiába szavazta le a londoni parlament háromszor a paktumot, nincsenek további lehetőségek.

Abszurd keverék

Johnson minderre magasról tett, és szerdán előállt egy olyan javaslattal, amely a korábban tesztelt és elvetett lehetőségek keveréke. A legnagyobb abszurditás, hogy ez nem egy, hanem két határt tartalmaz. Egyet az EU és az Egyesült Királyság - azaz részben Írország és Észak-Írország között -, mivel kiléptetné országát az EU-s vámunióból, vámhatárt hozva létre ezen a vonalon, a másikat az Ír-tengeren, mivel belemenne, hogy Észak-Írország - az ír határ szabad átjárhatóságának fenntartása érdekében - része maradjon az egységes európai piacnak.

A vámolást a javaslat szerint nem a két ír állam határán, hanem az árukat exportáló, illetve importáló vállalatok telephelyén végeznék el elektronikus úton, így nem lenne határellenőrzés. Ezt az ötletet korábban azért vetették el, mert egyrészt nem létezik az az informatikai rendszer, amit ki kéne találni és be kellene vezetni, másrészt ez a megoldás nem tudja kezelni az illegális "export-importot", magyarul a csempészést, ami a nyitott határ miatt kivirágzana az írek szigetén.

A brit miniszterelnök szerint tiszteletben tartanák a nagypénteki megállapodást, ami békét teremtett az írek között. Az FT publicistája felhívja a figyelmet arra, hogy a nyitott határ lényege nem az, hogy a két ír állam gazdasága összeolvadhat, illetve hogy nem korlátozzák bürokratikus akadályok az elválasztó vonal átlépését, hanem az, hogy a két északír közösség identitását megtartva élhet egymás mellett. A brit unionisták hűségesek maradhatnak az Egyesült Királysághoz, míg a nacionalisták megélhetik ír identitásukat.

Mutogatás

Az új brit javaslat másik fontos eleme, hogy az Északír Nemzetgyűlés 2021-től kezdődően négyévente dönthetne arról, hogy fenn akarja-e tartani az ország egységes európai piaci státusát vagy sem. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója nem nyilvánosan azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan, mert az elutasító döntés lehetősége állandó gazdasági bizonytalanságot okozna és a nagypénteki egyezmény felrúgásával fenyegetne. Az FT cikkírója ennek alapján úgy látja, hogy Johnson egyszerűen azért állt elő nyilvánvalóan teljesíthetetlen ötleteivel, hogy az EU-ra háríthassa a felelősséget a megállapodás elutasításáért.

Ha arra bazírozott, hogy az ír kormány mindenáron meg akarja védeni a nyitott határt, s ezért az utolsó pillanatban ráveszi Brüsszelt is, hogy fogadják el London javaslatát, akkor minden bizonnyal tévedett. Írország nem fogja feladni hosszú távú érdekét, az Ír-sziget egységének fenntartását a rövid távú cél, a gazdasági felfordulás elkerülése érdekében.

Mennie kellene

Johnson azt mondja, figyelmen kívül fogja hagyni a parlamentben szeptemberben elfogadott törvényt, amely arra kötelezi, hogy ha október 19-éig nem tud összehozni egy válási megállapodást az EU-val, akkor kérje az októberi végi brexithatáridő meghosszabbítását január végéig. Az FT publicistája szerint vagy blöfföl, vagy ha nem, akkor vannak a kormányában elegen, akik rákényszerítenék, a törvény betartására. Ugyanakkor ismerve kiszámíthatatlanságát senki sem lehet ebben biztos. Ha a parlament el akarja kerülni a beláthatatlan következményekkel járó kemény brexitet október 31-én, akkor nem tehet mást, mint hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja Boris Johnsont.