Kegyesnek bizonyult az EU, tovább üthetik egymás a britek

Óriási színjáték folyik az Egyesült Királyságban az előrehozott választások lehetősége körül: számos lehetőség lenne arra, hogy a britek decemberben szavazzanak, ám mindegyikben rejtőzik egy icipici csapda. Úgy tűnik, az EU ezúttal kegyesnek bizonyult, ad időt a briteknek, hogy gyúrják egymást.
Komócsin Sándor, 2019. október 29. kedd, 07:07
Fotó: Reuters

Egy dolog biztosnak mondható: miután Boris Johnson brit miniszterelnököt halasztást kért az EU-tól a brexit határidejére, és az unió hozzájárult, hogy új dátumot, 2020. január 31-ét jelöljék ki a brit kilépésre október 31-e helyett, az Egyesült Királyság nem ezen a héten fog távozni az EU-ból. A választók ugyanakkor nem tudják, hogy még karácsony előtt az szavazóurnákhoz szólítják-e őket vagy sem, és ha igen, mi lesz a pontos dátuma az előrehozott parlamenti választásnak. A Guardian áttekintette a lehetőségeket.

Mikor írhatják ki a választást?

Bármikor. A Fixed-term Parliaments Act (FTPA) törvény lehetőséget ad arra, hogy a parlament bármikor feloszlassa önmagát, ha a képviselők több mint kétharmada, egészen pontosan legalább 434 képviselő ezt támogatja. A kormány eredetileg december 12-ére akarta kiíratni a szavazást ennek a szabálynak az alkalmazásával, ám itt volt egy icipici akadály. Az ellenzéki Munkáspártnak más elképzelései vannak, és mivel több mint egyharmadnyi képviselője van - 244 fő a 650 fős törvényhozásban -, meg tudta vétózni az FTPA kétharmados szabályának alkalmazását.

Van más megoldás?

Van. Be lehet nyújtani egy egymondatos törvényt, amelynek alapján elrendelik a választást egy meghatározott napra. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a törvényhozás alsóházának egyszerű többségére van szükség az elfogadásához. A hátránya, hogy módosító indítványokat lehet hozzá fűzni.

Miután a kormány a kétharmados szabállyal nem tudta kiíratni a választást, ugyanarra a dátumra (december 12-ére) benyújtott egy ilyen egyszerű többséget igénylő törvényt. Mivel azonban nincs meg az 50 százalék plusz egy szavazatos többsége a törvényhozásban, ennek elfogadásához is kellenének ellenzéki képviselők. Emellett az egymondatos törvényhez lehet módosítókat benyújtani, például ki lehet terjeszteni a szavazás jogát a 16-17 évesekre. Ha ezzel módosítanák a kormány törvényjavaslatát, akkor a BBC értesülése szerint visszavonnák azt, mert a fiatalok EU-pártiak, így nem a toryk szavazói.

Csikicsuki

Az ellenzéki Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) a hét végén kezdeményezett egy egymondatos törvényt, amellyel december 9-ére akarta kiíratni az előrehozott választást, feltéve, hogy az EU január 31-ig hosszabbítja meg a brexit határidejét. A legfőbb okuk erre az, hogy ha már elkerülhetetlen a szavazás, mindenképpen a brexit előtt legyen, mert mindkét párt EU-párti, ezért igyekszik fenntartani az EU-ban maradás lehetőségét. Ha kiléptek, akkor ez a hajó már elment.

E két pártnak együtt 54 képviselője van. Ha a 288 konzervatív melléjük állna, meg lehet a többség. Jo Swinson, a Liberális Demokraták elnöke megígérte, hogy nem fűznek módosítókat a törvényhez, mert az a céljuk, hogy gyorsan átmenjen a törvényjavaslat, és az SNP sem erőltette ezt. A választási szabályok szerint az Egyesült Királyságban öt hetet kell adni kampányolásra, így a december 9-ei dátum estéjén november első hetén el kellene kezdődnie a kampánynak. Fontos szempont, hogy ebben az időpontban az egyetemisták még tanulnak, ezért szavazhatnának, míg december 12-én már nem ott laknak, ahol leadhatják a voksukat.

Mit lép a Munkáspárt?

A kormány október 29-én benyújtja a maga egymondatos törvényét a december 12-ei választási dátummal, a kérdés az, hogy Munkáspárt mit kezd vele. Jeremy Corbyn (képünkön) azt ígérte "tanulmányozni fogják" az abban foglaltakat. Azt nem ígérte meg, hogy nem kezdik el módosítókkal bombázni. A Liberális Demokraták és az SNP politikusai az első reakcióik alapján ragaszkodnak a december 9-ei dátumhoz, azaz elutasíthatják lényegében ugyanazt az egymondatos törvényt a három nappal későbbi időponttal.

Elvileg van még egy lehetőség az előrehozott választások kikényszerítésére, ha sem a kétharmados, sem az egymondatos szabály nem működik, nevezetesen az, ha Johnson lemond vagy megkéri a saját pártját, hogy nyújtson be ellene bizalmatlansági indítványt. Ebben az a csapda, hogy ezután nem automatikusan következik a szavazás, hanem a törvényhozás kapna két hetet arra, hogy új miniszterelnököt állítson, aki új kormányt hirdethetne.

Kinek mi lenne jó?

A kormány akkor járt volna a legjobban, ha a parlament október 28-án kétharmaddal megszavazta volna az előrehozott választások kiírását december 12-ére, majd a következő napokban újra napirendre vették volna az elviekben elfogadott brexittörtvényt, és végül érdemi módosítások nélkül végleg elfogadták volna. Az augusztusban hatalomra került miniszterelnök ezt követően azzal kampányolhatott volna, hogy hároméves tehetetlenkedés után három hónap alatt kiléptette az országot az EU-ból.

Enélkül marad a másik lehetőség: azzal kampányolhatnak, hogy az "átkozott" parlament akadályozza a népakarat, azaz az 2016-os függetlenségi népszavazás brexit melletti döntésének érvényesítését. A toryk minél előbb választást akarnak, mert a társadalomnak elege van a hároméves kormányzásukból, amely a brexit körüli végeláthatatlan bizonytalanságról szólt. Johnson személy szerint sokat kockáztat, mert ikonikus ígéretét, miszerint október 31-én kilépteti az országot az EU-ból nem teljesítette. Ha nem tudja erről elterelni a közvélemény figyelmét a pánikszerűen kiírt választással, akkor megbüntethetik a szavazók.

Csak ne a brexit után!

A Liberális Demokraták-SNP páros mindenképpen el akarja kerülni, hogy esetleg valahogyan elfogadja a parlament a brexittörvényt, s így a brexit után legyen a választás. Ezért ajánlott extrarövid határidőt december 9-ével. Attól tartottak, hogy ha az EU azt látná, hogy nem megy át a kormány kétharmados próbálkozása az előrehozott választások kiíratására, akkor megpróbálná egy rövid, novemberi hosszabbítási határidővel arra szorítani az brit kormányt és a parlamentet, hogy tárgyalja meg és fogadja el a brexittörvényt.

Emellett az SNP elhúzta a mézesmadzagot a Munkáspárt orra előtt: jelezte, hogy hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi munkáspárti kormányt kívülről, ha ígéretet kapna arra, hogy Skócia újabb népszavazást tarthat az Egyesült Királyságból való kilépéséről, amihez szükség van a brit kormány hozzájárulására. Ez az ígéret elsősorban arra vonatkozna, ha újra olyan parlament jönne létre, amelyben egyik pártnak sincs abszolút többsége.

Lehetetlen kérés

A Munkáspárt egy része azt az álláspontot támogatja, hogy jöjjön a szavazás, ám előbb a miniszterelnök adjon garanciát arra, hogy nem lesz válási megállapodás nélküli (kemény) brexit, mert az gazdasági válsággal, következésképpen munkahelyek elvesztésével járna. Nem pusztán arra akarnak garanciát Johnsontól, hogy az EU-s kilépés időpontjában nem lesz kemény brexit, hanem arra is, hogy a 2020-as átmeneti periódus után sem történhet ez meg.

A brexitmegállapodás szerint ugyanis a brit kilépés után 2020 végéig érdemben nem változna az EU és az Egyesült Királyság viszonya, hogy legyen idő a felek új kereskedelmi megállapodásának megkötésére. A Munkáspárt attól tart, hogy ha ez nem sikerülne, akkor 2020 végén automatikusan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai lépnének életbe, és minden EU-s munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabály érvényét vesztené a szigetországban. Ez nem lenne más, mint a kemény brexit egy év késéssel. A követelésükkel az a gond, hogy Johnson hangosan elkötelezte magát amellett, hogy ha kell kemény feltételekkel választja el országát az EU-tól, csak hogy meglegyen végre a válás.

A legnagyobb ellenzéki párt politikusainak egy része azért is ellenzi az előrehozott választásokat, mert a közvélemény-kutatások szerint 15 százalékponttal le vannak maradva a konzervatívok mögött. Bár a 2017. júniusi rendkívüli szavazás előtt is ez volt a helyzet, aztán majdnem beérték a torykat, a pártban sokan attól tartanak, hogy ez ügyben az egyszer volt Budán kutyavásár szabálya érvényesülhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

flydomi, 2019.10.29 20:08

@csel: Igen.Biztos miatta van ez az egesz cirkusz,amit a popsik akartak. :))
Gondolt egy nagyot egy elmebeteg illibsi popsi,es sikeresen onfittyegot szurt. :) Tokeletes kezdet volt a nagy Birodalom hanyatlasa fele vezeto ut. :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csel, 2019.10.29 13:37

@na4: Ennyi.
Erzsébet, még a választások előtt BELESZÓLT a politikába (naná, mattulnak a korona-ékkövek...), ezzel befolyásolva a választókat, akiknek fogalmuk sem volt miről szól ez az egész. 2-3 hétig ment a mentegetés, hogy ilyen nem történt, ma már egyáltalán nem lehet olyan (komoly) cikket találni, ami ezzel foglalkozik. Ügyes.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.10.29 09:21

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html