Felesleges azzal próbálkozni, hogy megjósoljuk, köt-e új kereskedelmi megállapodást az Egyesült Királyság és az EU az év végéig - amikor az előbbi az utolsó köldökzsinórt is elvájta az utóbbitól - vagy sem. Az unió ugyan egy egyezménygyárnak is felfogható, de ahhoz, hogy az egységet minden uniós tagállam, az Európai Parlament és a brit törvényhozás is ratifikálja, két hónap alatt célba kellene érni, ami igen rövid idő. A felek jelenleg reménytelennek látszó holtpontra jutottak a tárgyalásaikon.

Ugyanakkor ez a helyzet akár kikényszeríthet egy olyan kompromisszumot is, amilyen most még elérhetetlennek látszik - véli Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája. A megállapodás útjában álló legnagyobb akadály, hogy az EU-s tárgyalók úgy látják, a brit fél nem akarja biztosítani a gazdasági verseny egyenlő feltételeit (level playing field). Ezen belül az állami támogatás ügye a legkeményebb kérdés.

Az EU azt akarja, hogy az Egyesült Királyság versenypolitikája lényegében tükörképe legyen az unióénak, ami garantálná, hogy a brit vállalatok nem jutnak versenyelőnyhöz az uniósnál lazább munkaügyi vagy környezetvédelmi szabályozásnak, vagy akár közvetlen brit állami támogatásoknak köszönhetően. A gond az, hogy nem valószínű, hogy a brexitre felesküdött brit kormány elfogadná ezt az álláspontot, ugyanis kétségkívül korlátozná a szigetország kormányainak szuverén döntéshozatalát.

Mire használnák?

A kérdés az, hogy a britek milyen ágazatokat támogatnának, ha nem kötné meg a kezüket az EU-val kötött egyezség. Elvileg a londoni kormány támogathatná a walesi acélgyártókat vagy az autó-összeszerelő üzemeket, ahogy a régi merkantilista tankönyvekben tanítják, ám az FT szakírója szerint szinte biztosan nem ezt tennék, hanem a high-tech iparágakat, például a katonai technológiai ágazatokat segítenék.

A szigetország az egészségügyi kutatások vagy a következő generációs katonai és polgári mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások terén európai standardoknak megfelelő színvonalú teljesítményt produkálhat, ám ha az európai adatvédelmi szabályokat követné, azzal megfojtaná ezeket a tevékenységeit - véli az FT cikkírója.

Emellett figyelembe kell venni, hogy a jövőben az EU is el fog mozdulni a tisztán a jog uralmán és érvényesítésén alapuló versenypolitikától a politikai döntések felé. A Kínával és az USA-val kialakult viták abba az irányba terelik, hogy saját belátásának megfelelően, esetről esetre döntse el milyen intézkedéseket hoz az európai vállalatok védelme érdekében. Ennek tükrében nem indokolt, hogy a Egyesült Királyságtól elvárja a teljesen a szabályoknak megfelelő viselkedést.

Változó világkereskedelem

A tárgyalásokon folyton a visszapillantó tükörbe tekintenek, a múlt alapján próbálnak megállapodni, miközben a jövőre kellene figyelni. Az FT publicistája szerint a fizikai kereskedelem súlya csökkenni fog, a tárgyak helyett az adatok fognak áramlani, amelyekből például 3D-s nyomtatók használatával lesznek valós termékek. Ha a britek sikerre akarják vinni a brexitet, akkor ki kell használniuk minden olyan lehetőséget, amelyet a high-tech fog kínálni a jövőben.

Az EU-s döntéshozók figyelmét az elmúlt hónapokban elterelte a brexittárgyalásokról a koronavírus-járvány, az uniós helyreállítási alap körüli vita és mostanában a szomszédban kirobbant fehéroroszországi lázadás. Ideje lenne erre is figyelni, mert ha nem változtatják meg az uniós tárgyalók jogosítványait, akkor nem lesz megállapodás. Ha lesz, akkor az utolsó pillanatban fogják azt megkötni. Ahogy azt minden más ügyben máskor is teszik.