Boris Johnson brit miniszterelnök Brüsszelbe utazott, hogy Ursula van der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen kimozdítsák a holtpontról a brit-EU kereskedelmi tárgyalásokat - jelentette a Financial Times. Az ügyhöz közel álló források szerint minden esély megvan arra, hogy kudarcot vallanak. Erre utalt Johnson is, aki elutazása előtt azt mondta, hogy brit miniszterelnök nem fogadhatja el az unió feltételeit. Ezt megelőzően Angela Merkel kancellár keménykedett az EU német elnökségének vezetőjeként, mondván: nem létkérdés az EU-nak, hogy összejöjjön a megállapodás a brit féllel.

Korábban viszonylag optimista megjegyzést tett egy brit tisztviselő. E szerint érezhető előrehaladást értek el a tárgyalásokon, így nyilvánvalóvá vált, hogy a legfelsőbb politikai szinten kell folytatni az egyeztetést. Igaz, azt is hozzátette ehhez, hogy az előrehaladás, amiről beszél, nem azt jelenti, hogy megoldották a problémákat. A Downing Street összességében igyekszik eloszlatni azt az érzetet, hogy a csúcs pozitív fejlemény lenne, azt kommunikálja, hogy a felek közti nézeteltérések éppen akkorák, mint korábban.

Borús hangulat

Simon Coveney, Írország külügyminisztere a vasárnap újrakezdett és azóta igen intenzíven folytató tárgyalásokon nem látott előrelépést a kritikus kérdésekben, azaz az EU-s halászok tevékenységének ügyében a brit vizeken, a két fél gazdasági szabályozásának összehangolásában és vitás esetekben illetékes joghatóság kérdésében. Tudomása szerint az EU-tagországok egyre frusztráltabbak. A másik félnél sem állnak máshogy a dolgok: Johnson szövetségesei megerősítették,hogy a brit kormányfő kész felállni a tárgyalóasztaltól, ha nem lát esélyt az egyezségre a szabadkereskedelemről.

Nagy csapás

A független brit költségvetési szakmai szervezet, az Office for Budget Responsibility rémes következményekre figyelmeztet arra az esetre, ha nem lenne megállapodás. A brexit ebben az esetben két százalékkal vágná meg a jövő évi GDP-t, azaz 40 milliárd font veszteséget okozna, továbbá elveszne 300 ezer munkahely. A font 1,6 százalékkal gyengült a tárgyalások bizonytalanságának hírére.

Még az egyetlen pozitívnak mondható fejlemény sem teljesen pozitív. Johnson hétfőn elismételte kormánya álláspontját, miszerint ha sikerül összehozni az egyezséget, akkor eltekintenek a brit belső piaci a törvény vitatott pontjainak életbe léptetésétől. Arról van szó, hogy ez a jogszabály felülírná az egy éve kötött brit-EU brexitmegállapodást, amely rendezné az ír-északír határ kérdését.

Mézesmadzag vagy korbács?

A szerződés szerint Észak-Írország az egységes európai piac része maradna, míg Nagy-Britannia külön vámrezsimbe kerülne. Így átjárható maradna a két ír állam közti határ, de egyfajta vámhatár jönne létre az Ír-tengeren és az Egyesült Királyság az EU megbízottjaként végezné ennek mentén a vámelszámolásokat. Ezt a szabályt hagyná figyelmen kívül a brit belső piaci szabályozás, amivel London felrúgna egy nemzetközi szerződést.

Johnson szerint ezt csak akkor léptetik érvénybe, ha nem jön össze a szabadkereskedelmi megállapodás, EU-s szakértők viszont úgy látják, hogy ez a mézesmadzag valójában nyomásgyakorlás az EU-ra engedmények kicsikarása érdekében.