Barnier rámutatott: minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat - tette hozzá.

"Őszintén szólva aggódom. Gyorsan megy az idő. El kell kezdenünk komolyan tárgyalni" - mondta. A főtárgyaló emellett ismételten hangsúlyozta az úgynevezett szakaszos megközelítés fontosságát, leszögezve, ebben teljes az egyetértés a brexit után bennmaradó "huszonhetek" között.

Kapcsolódó

"Rugalmasságra és képzelőerőre" lenne szükség

A közös sajtóértekezleten David Davis brit Brexit-ügyi miniszter kijelentette: az előrelépéshez mindkét fél részéről "rugalmasságra és képzelőerőre" van szükség. A tárcavezető szerint országa minden kérdésben - az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is - előrehaladást szeretne elérni a héten. A cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon - hangsúlyozta Davis.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első "igazi", négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.

Nem lehet sokra számítani?

Az EUobserver brüsszeli híroldal értékelése szerint az e heti tárgyalási forduló során sem várható áttörés a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek kapcsán. Ugyanakkor a Politico hírportál diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben a szigetország ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.

A "huszonhetek" vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.