Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Sajtótájékoztatóján Barnier aggasztónak nevezte az ír-északír határellenőrzésről szóló brit állásfoglalást, és ezzel párhuzamosan bemutatta az EU irányadó elveit az ügyre vonatkozóan, amely a jelenlegi egyeztetések egyik központi kérdése.

Célunk, hogy az Ír-szigetre a lehető legkisebb hatással legyen az Egyesült Királyság kilépése. Mivel a távozás a britek döntése volt, a felelősség is a szigetországé, hogy megoldást találjon a kihívások megoldására. Az Egyesült Királyság azt akarja, hogy az EU függessze fel az uniós jog, a belső piaci szabályok és a vámuniós rendelkezések alkalmazását az új külső határon - fogalmazott a volt francia miniszter.

"London a jövőbeli EU-brit vámügyi kapcsolatok egyfajta tesztjeként akarja használni Írországot, de ez nem fog megtörténni. Barnier szerint egyedi megoldást kell találni a kérdésre, ami mindkét oldaltól rugalmasságot követel.

A csütörtökön közzétett uniós irányadó elvek egyik legfontosabb pontja, hogy a Brexit után is garantálni kell az 1998-as nagypénteki megállapodást, amely lezárta az Észak-Írországban évtizedeken át tartó, több ezer ember életét követelő véres konfliktust, illetve fenn kell tartani az úgynevezett közös utazási területet Írország és az Egyesült Királyság között.

A Brexit után bennmaradó tagállamok vezetői októberben döntenek majd arról, megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások.

Sajtóhírek szerint azonban Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Politico hírportálnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy októberről inkább decemberre kellene halasztani a "huszonhetek" döntését, igaz, ebben az esetben legkorábban jövőre lehetne megkezdeni az egyeztetést a jövőbeli kapcsolatokról. Kiemelte: eddig csak "nagyon homályos" javaslatokat kaptak a britektől, és így nem lehet lezárni a tárgyalások első szakaszát - írta az MTI.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.