Brexit után mi lesz az EU-csatlakozással?

Két ok miatt is nagyon rosszkor jött a Brexit az EU-csatlakozásra aspiráló balkáni államoknak. Egyrészt Nagy-Britannia az egyik támogatójuk volt a folyamatban, másrészt Európa a múlt heti sokk után évekig sebei begyógyításával lesz elfoglalva.
Napi.hu, 2016. július 3. vasárnap, 15:13
Fotó: Reuters

Az európai uniós csatlakozási folyamat kellős közepén lévő balkáni országok attól tartanak, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt késlekedni fog felvételük az államközösségbe - írja a Reuters. Az érintett államok gazdasági hátszelet és stabilitásuk biztosítását várják az EU-tól, ezért nem mindegy nekik, mennyit kell még várniuk a belépésre.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia, amelyek lakói (a horvátok társaságában) polgárháborút vívtak a kilencvenes években, a felkészülési folyamat különböző fázisaiban tartanak. A Brexit múlt heti győzelme után, még optimista nyilatkozatok érkeztek fővárosaikból, ám június utolsó napjaira lehűlt a hangulat.

Ránk se fognak nézni

Aleksznadar Vucic szerb miniszterelnök jelezte, hogy szeretnének ragaszkodni a belépés 2019-es céldátumához, Denis Zvizdic, a bosnyák minisztertanács elnöke pedig leszögezte, hogy a brit referendumnak nem szabad eltérítenie országát az uniós integráció útjáról.

Mára azonban eljött a kijózanodás: biztosra vehető, hogy a Brexit okozta felfordulás közepette nem sok figyelem jut majd a belépni szándékozó országoknak, főként azért, mert az uniós tagországok amúgy sem lelkesednek a további bővítésért. Az EU fő gondja a brit kilépést követő konszolidáció lesz, nem pedig a bővítés.

Csalódás hétfőn

Belgrád éppen a június 23-ai referendumot követő hétfőn várt támogatást Londontól belépési tárgyalásai következő szakaszának megkezdéséhez, ám hiába.

Szarajevóban úgy látják, hogy évekig tarthat, mire az EU rendbe szedi magát a nagy felfordulás után és elindítja azokat a reformokat, amelyeket belső működésében szükségesnek lát. Nagy-Britannia volt az egyik olyan ország, amely a legnyíltabban támogatta Bosznia belépését az EU-ba - állapította meg keserűen egy szakértő.

Koszovóban ugyanígy vélekednek, az albán vezetők pedig emlékeztetnek arra, hogy a nagy európai ügyek, az adósságválság, a görög krízis és a bevándorlás problémája már eddig is elfordította az európai vezetők figyelmét a Balkántól.

Nevezzük nevén!

Vannak azért olyanok is, akik bizakodnak. Andrija Pejovic, Montenegró uniós főtárgyalója abban bízik, hogy a terveknek megfelelően folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások.

Macedóniának azonban szinte mindegy, hogyan alakulnak a következő hónapok, ugyanis addig nem tud előrelépni, amíg nem tisztázza névhasználati vitáját Görögországgal, amely szerint csak a görög tartományt illeti meg a Macedónia elnevezés. A görög portálokon Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia néven (angol rövidítéssel FYROM) szerepel az ország.

HOZZÁSZÓLÁSOK