A magyar kormány köreiben hónapokon folyik az előkészítése annak, hogy egy úgynevezett chargé d'affaires tisztviselőt, azaz követségi ügyvivőt küldjenek Szíriába - jelentette a Financial Times (FT) brüsszeli és bejrúti forrásokra hivatkozva. A diplomata feladata az lenne, hogy előkészítse a 2011-ben kirobban polgárháború nyomán bezárt magyar nagykövetség megnyitását az országban.

Az európai országok néhány kivételtől eltekintve jelelték a diplomáciai kapcsolatokat Bassár el-Aszad rezsimjével az elmúlt hét évben dúló polgárháború alatt, ha a hír igaz, akkor Magyarország lehet az első EU-tagállam, amely lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele felé. Az FT értesülését budapesti hivatalos források nem kommentálták

Erős ellenzés

Sok EU-tagország erősen ellenzi a kapcsolatok újrafelvételét az Aszad-rezsimmel. Ennek szellemében egy európai diplomata úgy kommentálta a lehetséges magyar lépést az FT-nek, hogy az igencsak idegesítő. Egy másik forrás szerint Budapesten nemzeti sportnak tekintik Brüsszel bosszantását. Bár több befolyásos uniós állam visszautasítja, hogy részt vállaljon Szíria újjáépítésében, amíg nem dolgozzák ki egy politikai átmenet menetrendjét a jelenlegi rendszerből egy demokratikus berendezkedésbe, néhány ország a maga útját járja.

Csehország az egyetlen EU-tagállam, amely nem hívta vissza nagykövetét Szíriából a polgárháború idején. Románia szíriai nagykövete a szomszédos Libanon fővárosában Bejrútban tevékenykedik. Bulgária követségi ügyvivővel helyettesítette nagykövetét. Az Arab-öböl országai, például Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek újranyitották nagykövetségeiket.

Kicsi játékos

Európai diplomaták szerint a magyar kormány kicsi résztvevője Szíria humanitárius segélyezésének, és arra törekszik, hogy támogatása az ottani keresztény közösségeknek jusson. Bár Budapest nem erősítette meg a tervről szóló hírt, vannak jelei annak, hogy a magyar kormány kezdi felmelegíteni kapcsolatait Damaszkusszal. Például Budai János az arab országgal foglalkozó koordinátor tavaly felszólalt a szír fővárosban egy az ország jövőjével foglalkozó konferencián.

Ideológiai megfontolásokon alapuló mutatványnak minősíti az Orbán-kormány Szíriával kapcsolatos tervét Emile Hokayem, az International Institute for Strategic Studies kutatóintézet vezető kutatója. Egy ilyen lépés tovább rombolná az EU-ban kialakult egyetértést ebben az ügyben, amelynek egyébként az van a hátterében, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Németország immáron nem tekintik elsőbbséget élvező kérdésnek a szíriai helyzet rendezését.

Az arab tavasz részeként 2011-ben kezdődtek kormányellenes tüntetések Szíriában, amelyeket az Aszad-rezsim brutális levert. A konfliktus polgárháborúba torkollott, amelyben a szír elnök csak orosz és iráni segítséggel tudott talpon maradni. Közben meghalt félmillió ember és 11 millióan elmenekültek az országból. Az utóbbi a második világháború utáni legnagyobb menekülési hullám a világon.