Brüsszel nem ereszti a lengyeleket - a kormány szerint nincs semmi látnivaló

Újabb ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára szerdán az Európai Bizottság (EB) az ország ellen elindított jogállamiság mechanizmus keretében az elmúlt hónapok lengyelországi fejleményei miatt, amelyek a brüsszeli testület szerint komoly aggodalomra adnak okot. A lengyel kormány szerint Brüsszel alaptalanul vizsgálódik.
MTI, Napi.hu, 2016. december 21. szerda, 19:00

A bizottság úgy döntött, hogy további ajánlásokat küld a lengyel kormánynak, mivel újabb problémák merültek fel a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban

- közölte sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, az EB első alelnöke.

Friss ajánlásaiban Brüsszel főként azt kifogásolta, hogy a lengyel államfő kedden Julia Przylebska alkotmánybíró (képünkön balról a második) személyében ideiglenes elnököt nevezett ki az alkotmánybíróság élére. A nemrégiben elfogadott jogszabályokat megelőzően a taláros testület maga dönthetett az elnök személyéről.

A korábban is felmerült problémákról szólva Timmermans kijelentette, hogy történtek ugyan előrelépések, számos aggályos kérdést azonban továbbra sem sikerült eloszlatni. Az alelnök megismételte a bizottság álláspontját, miszerint a jogállamiságot rendszerszintű veszély fenyegeti Lengyelországban.

Hangsúlyozta, hogy a bíróságok függetlensége alapvető fontosságú a jogállamiság szempontjából, amelyen "a teljes európai struktúra alapul". A bizottság nem fog meghátrálni az ügyben, a cél, hogy a lengyel hatóságokkal együtt megoldást találjanak a problémás kérdésekre.

Két hónapot kaptak a lengyelek

Az Európai Bizottság két hónapot adott a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, s az EB ettől függően dönt majd a további intézkedésekről - mondta az alelnök, aki kérdésre válaszolva kijelentette, nem zárják ki a 7. cikk szerinti eljárás megindítását sem.

Az uniós jog "őrzőjének" is tekintett Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszának keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására. Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák ezt a mechanizmust egy tagországgal szemben.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Az utóbbi időben sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Nincs alapja Brüsszel kifogásainak

Lengyelországnak nincs többé problémája az alkotmánybírósággal, így jelenleg nincs alapja annak, hogy az Európai Bizottság ezzel foglalkozzon - szögezte le Rafal Bochenek kormányszóvivő arra reagálva, hogy a brüsszeli testület szerdán újabb ajánlásokat fogalmazott meg e tárgykörben. Bochenek rámutatott: hétfőn hatályba lépett az alkotmánybíróság munkáját részletesen szabályozó három új törvény.

Fontos, hogy az Európai Bizottság (EB) alaposan áttanulmányozza ezeket az előírásokat, mivel ezek a különféle intézmények és csoportok által benyújtott javaslatokat veszik figyelembe - mondta a szóvivő.

Varsó kivár

Arra a kérdésre válaszolva, a lengyel kormány küld-e hivatalos választ az EB-nek, Bochenek "az uniós alapszerződésekben nem foglalt eljárásnak" nevezte a jogállamisági mechanizmust. Varsó kivárja, most milyen formában fordul hozzá a brüsszeli testület - tette hozzá.

Felidézte azt is: szerdán Andrzej Duda államfő beiktatta a testület új elnökét, Julia Przylebskát.

Ez nagy reményt jelent arra vonatkozóan, hogy az alkotmánybíróság végre a demokrácia valódi védőbástyájává válik. A probléma már a múlté, megoldódott

- értékelte a kormányszóvivő.

Przylebska elődje, a kilencéves mandátuma kitöltése után hétfőn nyugalmazott Andrzej Rzeplinski többször keményen bírálta a jelenlegi hatalmat az alkotmánybírósági reform miatt.

Alkotmányellenes a kinevezés?

Az új alkotmánybírósági elnök beiktatását megelőző eljárást a lengyel ellenzék szerdán alkotmányellenesnek nevezte, az előző kormány idején alkotmánybíróvá megválasztott, Przylebska jelöltségét korábban szintén vitathatónak minősítő Stanislaw Biernat, a testület elnökhelyettese azonban hatályosnak ismerte el ezt.

Szerdán bejelentett ajánlásaiban Brüsszel többek között Przylebska keddi, ideiglenes elnökké kinevezését kifogásolta. Andrzej Duda ugyanis kedden ideiglenes alkotmánybírósági elnöknek nevezte ki Przylebskát, aki még aznap összehívta a taláros testület gyűlését, melyen két új elnökjelöltet javasoltak.

A lengyel jogszabályok szerint az államfő az alkotmánybírák által javasolt jelöltek közül választja ki és iktatja be az alkotmánybíróság elnökét. A hétfő óta hatályos törvények értelmében a legalább 5 alkotmánybíró által támogatott jelölteket mutatják be az államfőnek. A 15 tagú lengyel alkotmánybíróságnak jelenleg hét, a tavaly októberi parlamenti választások nyomán abszolút parlamenti többséghez jutott Jog és Igazságosság (PiS) párt által megválasztott tagja van, 8 bírót pedig az előző kormányzati időszakokban választottak meg.

Az EB februárban indította el a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal szemben, egyebek mellett a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

HOZZÁSZÓLÁSOK