Az uniós igazságügyi miniszterek először tartottak megbeszélést videokonferencia keretében azóta, hogy Németország július elsején átvette az EU soros elnökségét - írja az MTI.

Lambrecht online tartott berlini sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy "a jogállamiságot és a szabadságjogokat parlament általi ellenőrzéssel, független bírói karral és szabad médiával kell védenünk". A szabadságjogokat egy nappal sem szabad tovább korlátozni, mint ameddig feltétlenül szükséges. Még a válság idején is meg kell őrizni a demokratikus részvételt - hangsúlyozta.

Kapcsolódó

A miniszter elmondta, hogy a német uniós elnökség fokozni szeretné a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek elleni küzdelmet, a világjárvánnyal összefüggő álhírek terjesztése vagy a vírus létezésének tagadása ugyanis emberekéletekbe kerülhet. Kijelentette: az online platformok üzemeltetőinek aktívan részt kell vállalniuk a gyűlölet- és félrevezető információ megállításában. Folytatni kell a közösségi platformok felelősségre vonásának érvényesítését, az önkéntes kötelezettség- és felelősségvállalás ugyanis nem elegendő - emelte ki.

A sajtótájékoztatóba Brüsszelből bekapcsolódó Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az online tartalmakkal összefüggésben azt mondta, határozottabb fellépésre, a büntethetőség érvényesíthetőségére van szükség a jogellenes tartalmak, például a gyűlöletbeszéd terjesztése, valamint a rendszerszintű rasszizmus esetében.

Magyarország is figyelmeztetést kapott

Didier Reynders igazságügyi uniós biztos szintén Brüsszelben azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott, a szabadságjogokat korlátozó intézkedéseknek minden esetben időben korlátozottnak és arányosnak kell lenniük. Az uniós bizottság, ahogy a járvány kezdetétől fogva mindvégig, továbbra is ellenőrizi fogja a rendkívüli intézkedéseket, az azokban rögzítettek betartását minden tagállam esetében. Megállapításairól az Európai Bizottság szeptemberben tesz közzé jelentést, amelyben szükség esetén az intézkedéseknek a jogállamiságra, a demokráciára és az alapjogokra gyakorolt hatásaira is kitér majd - közölte.

Kérdésre válaszolva Reynders elmondta azt is, hogy az uniós bizottság aggodalmát fejezte ki a magyarországi rendkívüli intézkedések időkorlát nélküli bevezetése, valamint a hamis hírek terjesztőinek büntethetősége miatt. Hozzátette: noha a magyar parlament a törvény hatályát megszüntette, a bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri a magyar intézkedéseket, bizonyos rendelkezések ugyanis továbbra is érvényben maradtak.

"Biztosnak kell lennünk, hogy a rendelkezések arányosak és szükségesek. Látnunk kell a rendkívüli intézkedések idejéből kivezető utat" - tette hozzá az uniós biztos.

Nem ezzel kellene foglalkozni

Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára az EU igazságügyi minisztereinek hétfői videokonferenciáján a tárca közleménye szerint üdvözölte, hogy az EU soros német elnöksége fokozatosan vissza kívánja vezetni az Európai Unió intézményi működését a normalitás keretei közé, és támogatni szeretné az európai gazdaság újraindítását.

Bóka hangsúlyozta, hogy az igazságügyi minisztereknek is értékelniük kell a koronavírus-járvány tanulságait, azonban az eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni. Az államtitkár szerint nagy szükség lenne arra, hogy megvitassák az igazságszolgáltatás digitalizációjának, illetve a nemzetközi igazságügyi együttműködés folyamatosságának kérdéseit, amelyeknek a járványhelyzetben kiemelkedő jelentőségük volt.

Bóka hiányolta, hogy az EU-nak a tagállami bíróságok működését összehasonlító és értékelő igazságügyi eredménytáblája sem szerepelt még az igazságügyi miniszterek tanácskozásának napirendjén, annak ellenére, hogy megállapításai az európai szemeszter következtetéseire is hatnak.

Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány kiemelt fontosságúnak tartja az online térben elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékony jogi fellépés eszközeinek biztosítását. Ennek támogatására hozta létre az Igazságügyi Minisztérium a digitális szabadság bizottságot, amely a transznacionális technológiai cégek működését, illetve a működésükkel kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgálja meg. Ez a probléma nemzetközi és uniós együttműködést igényel, hiszen egyetlen állam sem képes egyedül a hatékony fellépésre - hangsúlyozta.

Az IM tájékoztatása szerint a videokonferencián a bizottság bemutatta az Európai Unió 2020-2025-ös időszakra szóló, az áldozati jogok védelmére vonatkozó stratégiáját. Bóka János emlékeztetett arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter még 2020 januárjában, az igazságügyi miniszterek zágrábi tanácskozásán kezdeményezte, hogy az áldozatok jogainak védelme központi szerepet kapjon az igazságügyi együttműködésben az elkövetkező ötéves intézményi ciklusban. Magyarország vezető szerepet töltött be az Áldozati Jogok Európai Hálózatának (European Network of Victims Rights - ENVR) újjászervezésében, és támogatja szerepének további erősítését - tette hozzá az államtitkár.