Orbán Viktor miniszterelnök nem érez bűnbánatot azok miatt a nyugati bírálatok miatt, amelyek szerint kormánya lerombolja Magyarországon a demokratikus alapértékeket - derül ki a Bloombergnek adott nyilatkozatának a Google-on ma elérhetővé tett részletéből. Orbán felbosszantotta az EU-t és a USA-t azzal a kormányzási stílussal, amely szerinte Törökországban és Oroszországban sikeresnek bizonyult - céloz a hírügynökség a magyar kormányfő nyári tusnádfürdői beszédére, amelyben jól működő modellként hivatkozott ezekre az országokra Kína és Szingapúr mellett.

A magyarok üdvözölték az illiberális demokráciát - idézik a kormányfőt, megjegyezve, hogy a választók áprilisban meghosszabbították kormánya mandátumát. Az európai politikai rendszertől idegen a súlyok és ellensúlyok rendszere, mivel itt a nép a törvényhozásra delegálja minden szuverenitását. Ezzel a hatalom a parlament kezében összpontosul.

Mit jelentenek a szavak?

Ennek alapján Magyarország belügyeibe való beavatkozási kísérletként értelmezi azt az amerikai intézkedést, hogy korrupciós vádakkal megtagadják egyes magyar tisztviselők beutazását az USA-ba. Ezzel ugyanis megkerülik a szabadon választott parlamentet, amely illetékes dönteni az ilyen ügyekben.

A cikk kereteit szétfeszítené, ha Bloomberg megpróbálna politikatudományi elemzést adni az amerikai és az európai politikai rendszerek különbségeiről és hasonlóságairól. Csak Fareed Zakaria újságíró 1997-es cikkét idézik, amelyben a szerző leírja az illiberális demokráciákat. Ezt értik nyugaton ez alatt a jelzős szerkezet alatt.

Eszerint ezek demokratikusan megválasztott rezsimek, amelyek vezetői rendszeren figyelmen kívül hagyják hatalmuk alkotmányos korlátait és megfosztják országuk állampolgárait alapvető szabadságjogaiktól. Zakaria szerint ezek a lépések a szabadság eróziójához, hatalmi visszaélésekhez, etnikai megosztottsághoz, illetve háborúkhoz vezethetnek.

A befektetők tesznek rá

A szavak értelmezésével kapcsolatban Orbán kifejtette a Bloombergnek, hogy a liberális demokrácia a felelős Magyarország "csődjéért" a vasfüggöny leomlása után. A magyaroknak elegük van a liberális jelzőből, ha ezzel kapcsolatban vita van a kormány és külföldi bírálói között, annak az az oka, hogy valami felveszett ebből a jelentéstartalomból a szó magyarról angolra fordítása közben.

A pénzpiaci befektetőket mindez kevéssé érdekli. A kormány elkötelezettsége amellett, hogy a költségvetés GDP arányos hiányát a megengedett három százalék alatt tartja elég ahhoz, hogy vásárolják az ország államkötvényeit. Amióta Orbán 2010 májusában hatalomra került a dollárban jegyzett magyar államkötvényeken 51 százalékos hasznot tettek zsebre. Ez a harmadik legmagasabb plusz a Bloomberg 51 feltörekvő országot tartalmazó összehasonlításában.

Hogy mik vannak?

A külügyeknél is objektív körülményekre hivatkozva magyarázza a bizonyítványát a magyar miniszterelnök. Új kihívás mindannyiunk számára, milyen tempósan változik a külpolitika mozgatórugója, hogy milyen gyorsan veszi át a kereskedelmi, befektetési, pénzügyi érdekeltség és az emberi jogokkal kapcsolatos megfontolások helyét a geopolitikára alapozott külpolitika. Orbán a múlt hónapban beszélt arról, hogy Németország egyfajta iránytű a külügyek terén - emlékeztetett a Bloomberg.

Ugyanakkor világossá tette, hogy a magyar kormány nem adja automatikusan hozzájárulását az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításához. Ezek egyéves hatálya a jövő tavasszal, illetve júliusban jár le. Magyarország lojális az közös európai külpolitikához és nem akarja rontani annak hatékonyságát. A kormány részt fog venni a hosszabbításról folytatandó vitában azzal a céllal, hogy létrejöjjön a megállapodás, ám az utóbbi nem lehet valamiféle diktátum vagy rendelet. Közös álláspontra kell jutni.

Egy további kényes kérdéssel, a civil szervezetekkel kapcsolatban - egy amerikai eljárásra hivatkozva - azt mondta: támogatna egy olyan törvényt, amely a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket külön regisztrálná. Fontos ugyanis tudni, ki van ezek hátterében.