Draghi megerősítette, hogy az európai jegybank monetáris politikája tovább segíti a gazdaság fellendülését, amíg szükségét látják ennek. Eközben figyelik a pénzpiacok alakulását. A gazdasági bizalom összhangban van a második félévben kibontakozott kilábalással, de fellendülés törékeny.

A pénzellátás visszafogottan bővül, különösen a hitelezés területén. A vállalatok továbbra is kevés kölcsönt vesznek fel. Az eurózóna költségvetési hiánya csökkenő pályán halad, miközben az államadósság nő. Az utóbbi trend megfordítása érdekében a kormányoknak rövid távon nem szabad feladniuk a deficit csökkentését. Eközben azért gazdaság növekedését serkentő intézkedéseket is hozniuk kell.

Kapcsolódó

Megkerült kérdés

Újságírói kérdésre válaszolva - miszerint mit jelent az, hogy az infláció "hosszabb távon" alacsony maradhat - az ECB elnöke azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban akkor tudnak pontosabb előrejelzést adni, ha az ECB stábja elkészíti előrejelzéseit. Leszögezte azt is, hogy a bank nem lát deflációs veszélyt - az árak kitartó csökkenésének veszélyét -az eurózónában.

Az Európai Központi Bank továbbra is inkább kamatok mérséklődését várja. Volt némi vita arról a bank kormányzótanácsában, hogy mikor lépjenek, a döntéshozók nagy többsége végül úgy látta, hogy elég érv szól a mai kamatvágás mellett. Dragi megkerülte azt a kérdés, miszerint az eszközvásárlások - azaz nyilván az olcsóhitel-politika (LTRO) - felújítása lehetséges módszere-e a banknak. Csak annyit mondott: az alapkamat még nem nulla.

Írország további hátszelet kaphat

Draghi gratulált Írországnak az EU-IMF segélyprogram sikeres végrehajtásához. Kell még néhány lépés bizonyos területeken, például a bankszektor helyzetének javításában. Ugyanakkor az íreken múlik, hogy kérnek-e az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) biztonsági hitelkeretet, amely biztonságosabbá tehetné átmenetüket a piaci hitelfelvételre. Az EU-ECB-IMF trojka szerint ez hasznos lenne.

Visszatérve a kamatvágásra leszögezte, hogy az euró árfolyamának befolyásolása nem játszott szerepet a döntésükben. A kormányzótanács egyetlen tagja sem utalt erre tanácskozásuk alatt. Az alacsonyabb kamat segíteni fogja az eurózóna nehéz helyzetben lévő országaiban működő jó bankokat a hitelfelvételen, de a pénzintézetek minőségében mutatkozó töredezettség csak hosszabb távon simulhat ki.

A helyzet jó

Dragi szerint az eurózóna nem hasonlítható Japánhoz, amely évtizedes hosszúságú gyenge növekedéssel és deflációval küszködik. Egyes országokban a lakosságnak és a közszférának le kell építenie túlzott adósságát. Ez a kényszer párosult a magas államadósságokkal kapcsolatos félelmekkel, ami 2011-ben hozzájárult a recesszió kialakulásához.

Az övezet jelenleg kilábalóban van a recesszióból és gazdaságának alapjai a legerősebbek között vannak a világon. Ezt igazolja az alacsony elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési többlet, a világ legnagyobb folyó fizetési mérlegtöbblete és egyik legalacsonyabb inflációja. Ez nem feltétlenül vezet galoppozó kilábaláshoz, de erős hátteret ad.

Lőnek, amivel tudnak

Ismét egyszer megtanulhattuk a régi leckét, miszerint készüljünk a váratlanra - értékelte az ECB mai kamatcsökkentését Andrew Wilkinson, a Miller Tabak & Co. vezető stratégiai elemzője. Az ECB-re nem nehezedett elviselhetetlen nyomás annak érdekében, hogy csökkentse alapkamatát. Az a megjegyzés, miszerint a gyengülő inflációra válaszul hozták meg ezt a döntést, szintén arra utal, hogy akár várhattak volna decemberig vagy folyamodhattak volna valamilyen más monetáris enyhítési módszerhez.

Semmi sem változott az ECB korábbi hangvételéhez képest - értékelte a sajtótájékoztatót Kit Juckes, a Société Generale szakértője. Az európai jegybanknak egyszerűen nincsenek olyan lehetőségei a beavatkozásra, mint a Fednek - utalt arra, hogy szemben az amerikai jegybankkal az ECB nem kezdhet kiterjedt államkötvény-vásárlásba a gazdaság élénkítése érdekében.

Így kell ezt csinálni!

Juckers jobbnak látna, ha az ECB államadósságot vásárolna, mint hogy a bankokat tömi pénzzel az LTRO-k keretében. Az utóbbi következtében, az olcsó jegybanki forrásra támaszkodva a pénzintézetek veszik meg országaik államkötvényeit. Sok esetben a magánszektor hitelezése helyett teszik ezt. Eközben az eurózónának - nem kis részben az állami forrásokat elzáró megszorító kormányzati politikák miatt - úgy hiányzanak a hitelek, mint egy falat kenyér. Mindezek miatt stagnálni fog az övezet gazdasága, amire az ECB újabb könnyítésekkel fog válaszolni.

Az elemző ugyanakkor díjazza az ECB Draghi vezetése alatt bekövetkezett irányváltását. Az új elnök egy váratlan kamatcsökkentéssel kezdte, amit követtek az LTRO-k, majd a sokkoló kijelentés 2012 nyarán arról, hogy a bank bármire képes az euró védelme érdekében. (Draghi ezzel máig kitartó nyugalmat teremtett a pénzpiacokon.) A mai kamatvágás újabb meglepetés volt, bizonyítéka Draghi fantáziadús, innovatív készségének, amivel részben ellensúlyozza az ECB gyenge beavatkozási lehetőségeit.

A szakértők többsége lényegében egyetért ezzel. A lépést újabb bizonyítéknak tartják amellett, hogy az ECB Draghi irányítása alatt nyitottabb a gazdasági folyamatok aktívabb befolyásolására, mint elődei alatt volt. Ugyanakkor a mai kamatvágástól önmagában nem várják azt, hogy fordulatszerűen megélénkíthetné a halványan teljesítő európai gazdaságot.