Összeültek a Bukaresti Kilencek a NATO-főtitkárral

Aktuális európai biztonságpolitikai kérdésekről, köztük a NATO keleti szárnyának helyzetéről, illetve az észak-atlanti szövetség régión belüli jelenlétének lehetséges erősítéséről, valamint a kiberbiztonságról tárgyaltak a Bukaresti Kilencek államfői és a NATO főtitkára.
Domokos Erika, 2019. március 1. péntek, 06:21
Fotó: Reuters

Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként - mondta az MTI szerint Andrej Kiska, szlovák államfő azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Bukaresti Kilencek államfőinek és a NATO főtitkárának találkozója után tartottak Kassán, csütörtökön.

A találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország - államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor.

A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

Kiska: egyedül nem megy

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokra utalva azt mondta: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, "főként a keletről érkezőket", és tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól - mondta Kiska.

Orbán Viktor nem alapozna a NATO-ra
A mostani haderőfejlesztés célja, hogy bármilyen irányból érkező katonai támadást el tudjon hárítani a honvédség a NATO segítsége nélkül - mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Figyelőnek. Fontosnak tartja a NATO-t is, de nem gondolja, hogy Magyarország katonai biztonságát a szövetségre lehetne alapozni.

Andrzej Duda, lengyel államfő beszédében azt mondta, hogy "elrettentő erőként" erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy "erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén." Duda a Kercsi-szorosban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: "Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell."

A találkozó résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról - közölte Klaus Iohannis román államfő, aki a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. A Fekete-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.

Áder: új kihívásokkal kell számolnia a NATO-nak

Olyan új biztonsági kihívásokkal kell számolnia a NATO-nak, mint a klímaváltozás, a növekvő migrációs nyomás vagy az Európában fokozódó terrorveszély - mondta Áder János köztársasági elnök a találkozót követően a magyarországi közmédia képviselőinek.

Áder szerint az állami vezetők úgy látták, egyre több forrást kell biztosítaniuk a terrorizmus elleni védekezésre, valamint egyetértettek abban, hogy ezen a területen javítani kell az együttműködést, az információcserét a jövőben.

Jogos az az elvárás, hogy a szervezet minden tagállama fordítsa védelmi kiadásokra a hazai össztermékének (GDP) két százalékát. Magyarország ebben a tekintetben lemaradásban volt, a felzárkózást elkezdtük - közölte az államfő, hozzátéve: 2024-re vállaltuk a szint elérését. A NATO-tagállamok körülbelül fele felel meg ennek az elvárásnak - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK