Fontos dolog derült ki a koronavírus terjedéséről

Kevésbé lehet veszélyes a tömegközlekedés, mint ahogy eddig gondolták. Több nemzetközi kutatás is arra jutott, hogy az ismert koronavírus-fertőzési gócpontok közül egyik sem hozható összefüggésbe a tömegközlekedéssel. Az élet újraindításához pedig nélkülözhetetlenek a nagyvárosokban a metrók, buszok.
Csernátony Csaba, 2020. június 24. szerda, 11:43
Fotó: Getty Images

Egyre több a bizonyíték arra, hogy mégsem a tömegközlekedés a fő bűnös a koronavírus terjesztésében az Atlantic amerikai újság összefoglalója szerint.  Amikor New York vált a vírus egyik epicentrumává az Egyesült Államokban, a 2019-ben munkanaponként átlagosan 5,5 millió embert szállító metróhálózatot tartották a járvány egyik fő terjesztőjének.

A járvány terjedése miatt pedig az elmúlt hetekben a szakértők az embereket, kerüljék a tömeget, a zárt tereket és a másokkal szoros kapcsolatban töltött időt, ezek pedig mind jellemzőek a tömegközlekedésre. A BKK Zrt. már március közepén felfüggesztette az első ajtón történő felszállást a tömegközlekedési eszközökön.

Magyarországon Müller Cecilia országos tisztifőorvos pedig április közepén azt mondta, hogy dolgozók közül aki teheti, autóval menjen a munkahelyére, ne tömegközlekedési eszközzel, és bármilyen tünetet azonnal jelenteni kell.

Szükség van rá

Ugyanakkor a tömegközlekedés még a világjárvány idején is nélkülözhetetlen egy nagyváros működéséhez, többek között a létfontosságú munkát végző emberek szállításához.

Az újranyitás idején a közlekedési vállalatok egyik fontos feladata az utasok félelmének kezelése. Májusi adatok szerint New Yorkban például a buszokon utazók száma meghaladta a metrózókét, a közlekedési vállalatok szerint ennek az oka az lehet, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek a felszínen. Márciusban és áprilisban a New York-i metrónál apokaliptikus állapotokat mutattak az adatok: volt olyan vonal, ahol 90 százalékkal csökkent az utasok száma a járvány előtt időszakhoz képest.

Kevés a bizonyíték

A félelmek kezelésében az is segíthet, hogy egyelőre kevés a bizonyíték a tömegközlekedés vírus terjedésében játszott szerepére. Egy Párizsban készült tanulmány szerint például a város május eleje és június eleje között feltárt 150 gócpontja közül egyik sincs a tömegközlekedésben.

Hasonló eredményre jutott egy ausztriai kutatás: az április-májusban feltárt 355 vírusgócpont egyikét sem hozták összefüggésbe a tömegközlekedéssel. Bár azt is érdemes figyelembe venni, hogy a tömegközlekedési eszközök ekkor már ritkábban jártak és kevesebb utast szállítottak.

Összességében az eddig megismert kutatások alapján mégsem volt olyan negatív hatása a tömegközlekedésnek, mint ahogy arról Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdászprofesszorának, Jeffrey E. Harrisnek írt az amerikai sajtót bejáró tanulmányában szerepelt. Szerinte ugyanis a New York-i metrórendszer volt a fő terjesztője a vírusnak a városban. Azonban az MIT kutatása sem tudott olyan koronavírusos esetről, ami arra vezethető vissza, hogy valaki együtt utazott volna egy fertőzöttel.

Veszélyben a nagyvárosok?

Ha a tömegközlekedés szuperterjesztőnek számítana, akkor például Hongkongban, ahol a járvány előtt naponta 12,9 millió embert szállítottak a különböző tömegközlekedési eszközök várható lett volna egy nagyobb járvány.

A közlekedési eszközök kihasználtsága itt azonban nem esett annyira vissza mint máshol, és a fertőzöttek száma is viszonylag alacsony: az amerikai John Hopkins Egyetem adatai szerint szerdán 1177 fertőzöttet tartottak nyilván. Ez a szám például az amerikai Kansasben tízszer ekkora, holott ott kevesebb mint feleannyian élnek. Az Atlantic cikke szerint ez azt jelenti, hogy a koronavírus a sűrűn lakott városokon és tömegközlekedési eszközökön kívül is terjedhet, ezek az eszközök pedig önmagukban nem károsak.

Manhattan metróval jól ellátott környéken például kevesebb fertőzött volt, mint Staten Islanden, ahol az autók uralják a közlekedést. Május elejéig az amerikai koronavírus-fertőzések 11 százaléka történt idősotthonokban, de nagyszámú megbetegedést regisztráltak egy temetés és egy kóruspróba résztvevői között is. Az újranyitás után az olyan, vírus által erősen érintett városokban mint például Milánó, sem tapasztaltak egyelőre jelentős növekedést a fertőzöttek számában a tömegközlekedési rendszer újraindulása után sem.

Ennek ellenére az Egyesült Államokban az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) azt javasolja a munkáltatóknak, hogy a tömegközlekedés elkerülésére és autós, gyalogos vagy biciklis közlekedésre biztassák a dolgozókat. Az autós közlekedés azonban sokak számára nem elérhető, arról nem beszélve, hogy a környezetre sem gyakorol kedvező hatást. A gazdasági kilábaláshoz szükség van a tömegközlekedésre, és fontos, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat miközben utaznak, ezért lényeges, hogy egy olyan közlekedési kultúra jöjjön létre, amelyben fontos szerep jut higiénia, például az utazás előtti és utáni kézmosásnak, illetve a érintésmentes fizetésnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK