Célba vette a független bíróságokat a legyel kormány

Változtatások nélkül fogadta el szombatra virradóra a lengyel szenátus (felsőház) az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a bíróságokról szóló törvény módosítását, amit korábban a szejm (alsóház) már megszavazott, így annak életbe lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség - írja a 444.hu az MTI-re hivatkozva.
Szabó Zsuzsanna, 2017. július 15. szombat, 13:21

A 100 tagú szenátus jelen lévő képviselői közül 56-an igennel, 29-en nemmel szavaztak, senki sem tartózkodott. Előzőleg a szenátorok elutasították a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) indítványát a két törvénymódosítás elvetéséről.

A szejm mindkét törvénymódosítást szerdán fogadta el. Csütörtökön a szenátus emberi jogi, jogállamisági és petíciós bizottsága a törvénymódosítások változtatás nélküli elfogadását javasolta.

Nagyobb politikai beleszólás

Az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvénymódosítás előirányozza többek közt a 25 fős testületben lévő 15 bíró mandátumának megszűnését. Utódaikat a szejm választaná meg, eddig ez a bírói szakmai testületek jogköre volt.

A bíróságokról szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.

Alkotmányellenes a módosítás?

A Polgári Platform szenátorai szerint a törvénymódosítás alkotmányellenes, és a bíróságok függetlenségét veszélyezteti. A párt egyik szenátora, a szenátus korábbi elnöke, Bogdan Borusewicz szerint a KRS tagjai mandátumának lerövidítése súlyos alkotmányos probléma, amit komolyan mérlegelnie kell az államfőnek.

A törvénymódosításokat a parlamenti munkálatok során a bírói szakmai szervezetek és a lengyel legfelsőbb bíróság mellett az emberjogi szóvivő is bírálta. Fenntartásának adott hangot Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lomb, 2017.07.15 15:46

"Fenntartásának adott hangot Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is."

Tudjuk! Nekik az a jó bíró, akit a soroskitartottak képeztek ki. A többi bíró nem ért, nem érthet az emberi jogokhoz sem.

Ím itt van a szép, "új" világ!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.07.15 14:14

"Letagadta az Európai Bizottság, hogy magyar bírák képzésére, befolyásolására pénzt adtak a Magyar Helsinki Bizottságnak. Ugyanakkor a jogvédők közhasznúsági jelentése világosan rögzíti, hogy három projektjüknek is része volt az ítészek SZEMLÉLETFORMÁLÁSA, és ezeket Brüsszel csaknem 20 millió forinttal támogatta"

http://pestisracok.hu/valaki-hazudik-brusszel-tagadja-hogy-birak-fejtagitasaert-fizetett-volna-helsinki-bizottsagnak/


"súlyos milliókat kaptak viszont a helsinkisek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és az Európai Bizottságtól. Utóbbitól például bírók és ügyvédek SZEMLÉLETFORMÁLÁSÁRA."

http://www.vilaglato.info/soros-negyedmilliarddal-tomte-ki-tavaly-kedvenc-magyar-rendszerbomlaszto-szervezetet/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

reszeloaladar, 2017.07.15 14:02

Kijelölés helyett sorsolás? Még a végén kiderül, hogy érdemes végigtárgyalni egy ügyet és nincs vége annak a bíró kijelölésével. Esetleg a lipsik nem tudják befolyásolni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html