Céljához ért az űrtank - nem fogadták barátságosan

Még egy 4-es metró árát sem kell rákölteni arra, hogy az amerikai űrkutatási hivatal eljuttasson egy kisebb teherautó méretű űrhajót a Jupiterhez, ott egy kicsit körözzön vele, majd hagyja belezuhanni az órási égitest gázfelhőjébe.
Napi.hu, 2016. július 5. kedd, 09:15
Fotó: Napi.hu

Tapsviharral nyugtázták az amerikai űrkutatási hivatal dolgozói, hogy sikerült eljuttatni és bolygó körüli pályára állítani a Jupiter körül a Juno űrszondát - jelentette a BBC és a CNN. Az űrjárművet öt évvel ezelőtt indították útjára. Amikor elhagyta a kilövőállást a Jupiter 716 millió kilométerre volt a Földtől, ám ahhoz, hogy eljusson oda, fel kellett gyorsulnia.

Ezért összesen 2,800 ezer millió kilométert tett meg, ami még egy BKV-busz futásteljesítményénél is több (talán). A Juno széle-hossza 3,5 méter, rendszerei napelempanelekből nyerik az energiát, amelyek 20 méter hosszúak, azaz hosszában kényelmesen elférnének egy kosárlabda pályán.

Durva bánásmód

Az űrverda különlegessége, hogy olyan közel kerül a Jupiterhez, amilyen közel más hozzá hasonló ember alkotta jármű még nem merészkedett. A távolság csökkenésével azonban arányosan nő a gázóriásból származó radioaktív sugárzás ereje, amely kivégzi az elektronikus rendszereket. A Juno ezért olyan, mint egy tank: titánpáncélzat védi az ellenséges sugárzástól.

Az alacsony pályára álláshoz le kellett fékezni az járművet - nagy kérdés volt, hogy öt év kozmikus repülés után hogyan fog ez elsülni, de végül a fékezőrakéta a tervnek megfelelően 35 percen át működött. A Juno így most 54 nap alatt kerüli meg a Jupitert, amit októberben egy újabb fékezéssel 14 napra rövidítenek.

Jól megnézik, amit nem látnak

A közeli pályáról igyekeznek belesni az óriásbolygó gázfelhője alá. Az idő szorít, ugyanis az űrtank minden védelme ellenére a gonosz radioaktív sugárzás miatt gyorsan romlani fog az elektronika, ezen belül például a Juno kamerájának teljesítménye. A terv szerint az emberiség küldötte 2018. február végén a Jupiterbe zuhanva szenderül jobb létre.

A Juno program eredeti költségkerete 700  millió dollár volt - derül ki a Wikipédia szócikkéből -, ám a 2009 júniusára tervezett fellövést az űrkutatási költségek csökkentése miatt 2011 augusztusára halasztották. Végső soron a projekt teljes ideje alatt összesen 1,1 milliárd dollárjába (313 milliárd forint, a 4-es metró költségének háromnegyede) kerülhet az amerikai adófizetőknek.

A NASA kutatói a gyermekeknek szóló tudományos ismeretterjesztés jegyében négycentis Lego-figurákat helyeztek el a Junón. Egyikük Galileo Galilei csillagászt testesíti meg, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját. További kettő a római Jupiter istent és feleségét Junót képviseli az emberiség messze repült kozmikus lélekvesztőjén.

HOZZÁSZÓLÁSOK