Célkeresztben a nyugdíjak, még tíz évig tart a válság

Még tíz évig eltart az eurózóna válsága - állítja egy elemzői előrejelzés, amely szerint a munkanélküliségi ráta másfél év múlva 26-27 százalékon tetőzik a dél-európai országokban és a vállalatok beruházásai még 2016 végén sem térnek vissza a válság előtti szintre.
NAPI, 2012. szeptember 27. csütörtök, 11:01
Fotó: Napi.hu

Az eurózóna válságának káros következményei a következő évtizeden át érezhetőek lesznek az eurózónában - vélik az Ernst & Young (E&Y) számviteli tanácsadó cég elemzői. Az övezet GDP-je idén 0,5 százalékkal zsugorodik, 2013-ban pedig csak 0,1 százalékkal nő. Az E&Y ezzel tartja korábbi 2012-es prognózisát, a jövő évre viszont korábban 0,4 százalékos GDP-bővülést vártak. A szakértők szerint az európai döntéshozóknak határozottabb lépéseket kellene tenniük a válság enyhítése érdekében - derül ki a CNBC összefoglalójából.

Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási tervét fontos lépésnek, ám csak ideiglenes beavatkozásnak, átmeneti ragtapasznak tartják, amely "csillapítja a vérzést" az övezet súlyos sebein, amíg hatni kezdenek a radikális beavatkozások. Utóbbiaknak már jövőre és az azt követő évben bizonyítaniuk kellene, hogy legalább egy gyenge kilábalást el tudnak indítani.

Sötét kilátások

Az eurózónában 2014 első negyedévében tetőzhet a munkanélküliség, 12 százalékos aránnyal, ami azt jelenti, hogy 19,2 millió embernek nem lesz állása. Az átlagon belül Görögországban 26, Spanyolországban 27 százalékot érhet el a munkanélküliségi ráta. Mindkét országban külön problémát jelent továbbra is a fiatalok brutálisan magas - az 50 százalékot elérő - munkanélkülisége.

A vállalatok befektetései még 2016 végén is a válság előtt elért csúcs alatt lesznek, annak ellenére, hogy a kamatok sosem látott mélységben vannak és Európa számos nagybankját feltőkésítik kormányaik - vélik az E&Y elemzői. Az előrejelzés készítői szerint kulcsfontosságú az üzleti környezet bizonytalanságának megszüntetése, ugyanis Európa nem engedheti meg magának, hogy a vállatok éppen akkor húzzák meg a nadrágszíjat, amikor a fogyasztók visszafogják költekezésüket.

Soványka a spanyol csomag?

A spanyol kormány ma hozza nyilvánosságra legújabb megszorító csomagját, amelyet a kiszivárgott információk alapján a szakértők nem tartanak elegendőnek a költségvetés egyensúlyának javításához - írta a Reuters. A hírek szerint az EU javaslatának megfelelően megalakítják az új adóellenőrző hatóságot, korlátozzák az előrehozott nyugdíjazás lehetőségeit, új közterhet vetnek ki az üvegház hatású gázok kibocsátóira, tranzakciós adóval terhelik meg a tőzsdei műveleteket és eltörölnek több adókedvezményt. Emellett a közszféra bérbefagyasztását kiterjesztik 2013-ra.

A héten megjelent adatok szerint Spanyolország idén nem tudja leszorítani költségvetési hiányát a GDP 6,3 százalékára és folytatódik a GDP zuhanása. Ennek tükrében különösen rossz hír, hogy kormány bírálói úgy vélik: az új intézkedéscsomag olyan lépéseket tartalmaz, amelyek papíron szép eredményeket ígérnek, ám valójában nem járnak valós, jelentős megtakarítással.

Elkerülhetetlen a nyugdíjcsökkentés

A helyenként erőszakossá váló utcai demonstrációk nyomása alá került kormány tartózkodik a jóléti rendszer további megnyirbálásától, pedig abban rejlik a nagy kiadáscsökkentés lehetősége. A piacok akkor hinnének a költségvetési kiigazítás sikerében, ha az érintené a nyugdíjakat - mondja Ignacio Conde-Ruiz, a madridi Complutense Egyetem közgazdász professzora.

Európai tisztviselők nyomást gyakorolnak Madridra, hogy fagyassza be a nyugdíjakat, ám Mariano Rajoy kormányfő lecövekelt amellett az álláspont mellett, hogy ehhez az intézkedéshez csak a legvégső esetben nyúl. A miniszterelnök tavasszal rossz bizonyítványt állított ki magáról a befektetők szemében, amikor az előző kormány által elfogadott 2012-es büdzsé végrehajtását felfüggesztette a márciusi andalúziai választásokig (amit az országgyűlési választásokon elért fölényes győzelme után meg is nyert kormánypárt).

Most hasonló a helyzet: Galíciában és Baszkföldön is választások lesznek októberben, és elemzők szerint Rajoy kivár ezek lezárultáig. Ugyancsak ez lehet az egyik oka annak, hogy a kormány egyelőre nem fordult az EU-hoz kedvezményes hitelért. A halogatás ugyanakkor az európai gazdasági bizonytalanság egyik legjelentősebb forrása is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2012.09.27 16:18

@Flexmaster: Kedves Hegedűs "Havi Egymillió" Zsuzsa Főtanácsadó!

Ez úgy ahogy van hülyeség.

Az elképesztő és visszataszító fajtából.

Az ősközösség szinvonalát alulmúló "jövőképpel".

A pénz, amit Ön igen nagy mennyiségben kap, nem csak az értéket méri.

Alapfokú közgazdasági ismereteket el kellene sajátítani.

A hitel méreg!

Be permetezz vele!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Flexmaster, 2012.09.27 15:18

@Flexmaster: mi fogja ugyan beindítani a gazdaságot? ha kinyitod a pénzcsapot? a pénz csak pénz, az nem fog értéket előállítani. a zember ami értéket állít elő. az ember az akinek a munkája ér valamit. a pénz nem dolgozik. az csak a pillanatnyi munka értékének megítélésére jó eszköz. ennyi erővel visszatérhetünk az aranyra is. mindennek annyi az értéke, amennyit fizetnek érte (értsd: adnak érte) . na. pénzcsapokat hiába nyitogatunk. az emebreknek kell változniuk fejben. ha nincs elég pénzed hogy eltartsd magad akkor ki kell költözni tanyára, csirkét nevelni, kukoricát kapálni, és csuhéval fűteni. ingyen van? igen. értéket teremtettél? igen.
..... tulajdonképpen csak egy kicsit vissza kell térni a gyökerekhez...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Flexmaster, 2012.09.27 15:03

@darthwader: szerintem is egy lost decade következik. nem csak a magánemberekhitelállománya bénít, hanem a kkv-ké is (telephely, eszköz stb beruházások hitelei).
egyetértek, hogy új felfogás kell.
@waszabi: az ingatlan hitelezés gazdaság lendítő hatásával egyetértek, (az autokéval már nem annyira, mert az késztermék esetén egy más ország termelő munkahelyeit segíti) de sajnos itt is a mérték az amit szem elöl tévesztettek az emberek. "azt hittük a bab is hús" nem az nem az. mi kis nyitott gazdaságként vagy országként gazdaságilag a nagyok cselédei leszünk. egy dolgok viszont meg kell fontolni: mi nem a vas és acél vagy az ipar országa vagyunk. viszont például mezőgazdaságban lehetünk erősek. rohamosan közeleg az az idő, amikor autó vagy plazmatévé helyett az embereknek csak kajára lesz pénzük, meg ivóvízre. nézzetek csak szét. akkor elő lehet venni ismét azt a mondást, hogy "ha nem indul a traktor, mondd mit eszel majd akkor" most még üzemanyagba silózzák az élelmiszer minőségű kukoricát, vagy a rengeteg repcét. az élelmiszerlánc másik végén már megjelent, hogy olyan drága már most is a takarmány, hogy nem éri meg fölnevelni egy malacot vagy csirkét. hamarosan föltehetjük a kérdést: magunkat etetjük vagy az iparunkat. gondolkodjatok. csirkét nem lehet gyártani. de például kukoricát sem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2012.09.27 13:31

@waszabi: úgy látom, elírtam. Helyesen: hittek az emberek annak, amit az aktuális politikusok mondtak nekik az állam által támogatott programokról.
Eldöntendő, hogy akkor semmiben nem kellene bízniuk, nem kéne fogyasztaniuk.
És persze csak a magyar specialitásokra reflektáltam, úgy gondolom, hogy az amerikai 2. és 3. helyi jelzáloghitelek nem esnek egy kategóriába szükségesség tekintetében az első lakását hitelből építő vagy vásárló magyar család szükségeivel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2012.09.27 13:26

@darthwader: azért van az éremnek másik oldala is. Sőt, több is.
Az egyik, hogy van különbség a fogyasztási hitelek hatása között.
A tartós fogyasztási cikkek közül a lakás, autó vásárlás jelentősen erősítette a gazdaság minden szemensét, valódi termelő munkahelyeket generált.
Aki figyelte az I. Orbán kormány lakáshitel programját, illetve a Széchenyi programot, láthatta azt is, hogy a 98-as orosz pénzügyi válság nem igazán éreztette M.o.n a hatását. Az akkor jó volt, jó hatású. A kétezres években az építőipar minden ágazata fellendült, ez is pozitív volt.
Az érem éle, hogy a felvett hitelek elköltésekor az állam jelentős ÁFA bevételre, s a vállalkozásokon keresztül további adóbevételekre tett szert, amelyből viszont elfelejtettek tartalékolni vismayor esetére. Holott a hitelezettség kockázataival tisztában voltak. Elég sánta most utólag az egyes emberekre kenni, hogy éltek a lehetőséggel és elhitték akár Orbánnak, akár a Medgyesi és Gyurcsány kormányoknak, hogy az állam által propagált fogyasztás nem jó, rábaszás lesz a vége. Ahhoz képest, hogy Orbán idnította el a lakásépítési hitel programot, meg a vállakozói hitelezést is, nos, eléggé érdekes a mostani retorikája.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html