Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A kubai szakszervezet, a Kubai Munkásszövetség (CTC) információira hivatkozva a BBC közölte, hogy az elbocsátottakat - akik a teljes kubai munkaerő ötödét teszik ki - vállalkozásra, illetve arra fogják bátorítani, hogy keressenek munkát az új magánvállalatoknál. Ezek felvirágzását attól várják, hogy számos, jelenleg hatályban levő korlátozást megszüntetnek. Egyelőre az állam 90 százalékot meghaladó tulajdonával mindenható a kubai gazdaságban, a hivatalosan alkalmazásban levő 5,1 millió ember 85 százaléka állami alkalmazott. A szakszervezet nyilatkozata szerint az állam nem képes, és nem is folytathatja a gazdaságnak veszteséget okozó, túlfoglalkoztató vállalatok, szolgáltatások és intézmények fenntartását. A munkalehetőségeket a következő években százezrekkel kiszélesítik a nem-állami munkaadói formák. A hivatalos közlemények gondosan kerülik a "magán" szó használatát, csak "alternatív alkalmazási lehetőségekről" szólnak, és ezek közé sorolják állami tulajdonban levő létesítmények, berendezések kölcsönzését vagy bérlését. Úgy tűnik, hogy ezzel fél évszázada először lehetővé teszik, hogy magánvállalakozások alkalmazottakat vegyenek fel, az önfoglalkoztatók társadalombiztosításhoz juthatnak, bankszámlát nyithatnak, sőt hitelt is vehetnek fel vállalkozásuk bővítésére. Ugyanakkor nyereségadót kell fizetniük és adózni fognak minden alkalmazott után, ami jelentősen megnövelheti az állam bevételeit. Ennek fejében viszont szolgáltatásokat nyújthatnak állami intézményeknek is. A BBC szerint a virágzó fekete gazdaság jelentős része legalizálhatja tevékenységét, ugyancsak a költségvetési bevételet duzzasztva. Raul Castro elnök még egy augusztusi beszédében bejelentette a tervezett tömeges elbocsátást, de akkor még öt éves folyamatról beszélt. Ekkor fejtette ki azt is, hogy csökkenteni kell az állam szerepét a gazdaságban, amire nyilván a két éve tartó válság ébresztette rá. Kuba ugyanis megszenvedte fő exportcikke, a nikkel árzuhanását és az idegenforgalom visszaesését. A fordulat megosztja a kubai társadalmat - sokan bizakodnak, hogy a havi 20 dolláros átlagos állami bérnél csak jobban kereshetnek az új lehetőségekkel élve, mások viszont félnek eddig garantált munkahelyük elvesztésétől. Egyelőre még az olyan hagyományosan magánvállalkozók, mint a kárpitos, a cipész és a vízvezeték-szerelő is állami alkalmazott - a kisvállalkozásokat még 1968-ban államosították. A mostani, forradalminak ígérkező hullámnak nem igazán volt előjele, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy Raul Castro, aki 2006-ban vette át a hatalmat testvérétől, Fideltől, áprilisban lehetővé tette, hogy a fodrászüzleteket alkalmazottaik saját kezelésükbe vegyék, ami után bérleti díjat és adót fizetnek, viszont maguk szabják meg áraikat. Emellett engedélyezték a magántaxizást is. Most 250 ezer új önalkalmazási engedély kiadását tervezik, ami a jelenleginek csaknem kétszerese, és 200 ezer nem állami munkahely létrejöttére számítanak 2011 végéig. Az önalkalmazó a kubai értelmezés szerint nagyjából a kisvállalkozónak felel meg. Az elemzők úgy vélik, hogy a tervezett leépítések drámainak ható száma ellenére nem fognak százezrek az utcára kerülni - egy részük valóban magánvállalkozó lesz, illetve elhelyezkedik a hirtelen virágzásnak induló magánszektorban, más részük ugyanott folytatja majd munkáját, ahol eddig, csak például üzeme gazdaságosabban működő szövetkezeti formára vált át.