Boston, Hamburg és Róma után Párizs is bejelentette indulását a 2014-es olimpia rendezési jogért, így Budapesttel együtt öt szereplősre bővült a mezőny - jelentette az AP. Franciaország fővárosában 1900-ban és 1924-ben rendeztek nyári olimpiai játékokat, a franciák a modern időkben csak egy téli fordulót tudtak megszerezni: 1992-ben Albertville-ben találkoztak a havas-jeges sportok hívei.

A pályázatot hónapokon át tartó előkészítés után formálisan a nemzeti olimpiai napon jelentették egy csomó sportoló celeb jelenlétében. A párizsiak nem aprózzák el: tartanak még egy jelentkezési ceremóniát a július 14-i nemzeti ünnepen, amelyen Francois Hollande miniszterelnök és más politikai hírességek erősítik meg a franciák elszántságát a nyári játékok megrendezésére.

A mostani jelentkezést súlyos kudarcok előzték meg

A francia főváros ráhajtott a 2008-as és a 2012-es olimpiára is, ám Pekinggel, illetve Londonnal szemben alulmaradt a versenyben. A 2020-as játékokat kihagyták, miután megalázó vereséget szenvedtek a 2018-as téli játékokért folyó pályázaton: Annecy csupán hét szavazatot kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaitól, a győztes a dél-koreai induló lett.

A hasonló bukások elkerülése érdekében felhagytak a korábbi arroganciával, amivel sokan vádolták a párizsi szervezőket. Hagyták, hogy vezető kormányzati személyek vigyék a prímet az előkészítés során, és arra törekedtek, hogy minden politikai akadályt előre leküzdjenek. A kormánytól a helyhatóságokon át a cserkészekig mindenki támogatja a rendezést - derült ki Bernard Lapasset, a szervezőbizottság elnöke szavaiból.

Az infrastruktúrára költendő összeget hárommilliárd euróra (932,5 milliárd forint), a lebonyolítási kiadásokat 3,2 milliárd euróra (994,7 milliárd forint) becslik. Csak a jelentkezés 60 millió euróba (18,65 milliárd forint) kerülhet. Ezek a szép számok annak ellenére adódtak, hogy Lapasset szerint a sportlétesítmények 60-80 százalékával ma is rendelkeznek. Olimpiai falut, vízisport-központot és médiaközpontot kellene építeniük.