Csak halogatják a katasztrófát? Miről dönthet a holnapi csúcs?

Csak az európai stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésének technikájáról dönthet a holnapi EU-csúcs, az alap pénzügyi erejének nagysága és más részletkérdések tisztázása későbbre marad.
NAPI, 2011. október 25. kedd, 11:55
Fotó: Napi.hu

Az EFSF megerősítéséről további tárgyalásokat kell folytatni a befektetőkkel és a hitelminősítőkkel, miután holnap Európa vezetői eldöntik milyen technikával próbálják meg felpumpálni az alap tőkeerejét - jelentette a Bloomberg egy a birtokába került uniós dokumentumra hivatkozva. A stabilitási eszköz megerősítéséről gyorsan határozhatnak a csúcstalálkozó résztvevői, ám ennek tényleges hatása csak az újabb egyeztetések után, később derülhet ki. Emellett kő kemény alku folyik a pénzintézetekkel arról, mekkora részt írjanak le görög kötvényeik értékéből.

Ha nem kerül többe, akkor ok

A német parlament szakpolitikusai ma veszik górcső alá az EFSF megerősítésére kidolgozott két módszert. Az egyik szerint az alap garantálná az eurózónatagok adósságai egy részének visszafizetését, a másikban európai és Európán kívüli magán- és állami befektetőket is bevonnának az eurózóna államainak finanszírozásba. A két lehetőség kombinálható is - mondta Steffen Seibert Angela Merkel német kancellár szóvivője.

A német koalíciós kormány kisebbik pártja, a szabaddemokraták támogatásukról biztosították a két technikát. Ezek ugyanis teljesítik felvételeiket, nevezetesen, hogy az EFSF 211 milliárd eurós német hozzájárulása ne nőjön, és hogy az alap ne kapjon felhatalmazást banki működésre.

Kacifántos technikák

Az első lehetőségben az EFSF először hitelt nyújtana a fizetési nehézségekkel küzdő államnak, majd a hitelfelvevő ebből a pénzből azonnal vásárolna egy csomagot alap leválasztható tanúsítványokkal ellátott kötvényeiből. Ezzel az EFSF értékpapírjai az érintett országok birtokába kerülnének, mégpedig nem ingyen, hanem az átadott kötvényekkel egyenlő hitelkövetelésért cserébe.

A vásárló állam ezt követően a leválasztható tanúsítványokat értékesíthetné befektetőknek, az EFSF-kötvényeket pedig egy elkülönített alapba helyezné. Ha nem tudja visszavásárolni az eladott tanúsítványokat, akkor az EFSF-kötvényekkel fizetnék ki a hitelezőt. E megoldás egyik hátránya, hogy az Eurostat elszámolásai szerint az ilyenfajta kölcsön növelné az ezt felvevő állam adósságát.

A második lehetőségben felállítanának egy speciális befektetési alapot (SPIV), amely kétféle - többé és kevésbé kockázatos - kötvények kibocsátásával gyűjtene forrásokat, amelyekből a szabadpiacon és közvetlenül is vásárolná a bajban lévő országok állampapírjait. A kockázatkedvelő befektetőket kedvezményekkel, például az EFSF által elért haszon megosztásának ígéretével csábítanák az üzletbe.

Bazári alku a buktáról

A világ legnagyobb bankjait képviselő Institute of International Finance (IIF) a pénzintézetek kezében lévő görög kötvények 40 százalékos értékcsökkenését tartja elfogadhatónak - tudta meg a Bloomberg az IIF és az EU tárgyalásaihoz közel álló forrásból. Az unió 60 százalékot akar, így aztán jó esély látszik arra, hogy végül 50 százalékos értékcsökkentésben egyeznek meg.

Charles Dallara, az IIF ügyvezető igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy csak egy határig beszélhetünk a bankok önkéntes részvételéről. Minden olyan megközelítés, amely nem kölcsönös együttműködésen alapul, és része valamelyik fél egyoldalú fellépése, egyértelműen csődnek minősül annak minden következményével - szögezi le.

HOZZÁSZÓLÁSOK