Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A brüsszeli plenáris ülésen 490 szavazattal, 82 ellenszavazattal és 48 tartózkodással megszavazott csomagot már a másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányok tanácsa is elfogadta informálisan.

Az új jogszabály a szabadságra vonatkozó minimumszinteket állapít meg a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése jegyében, melynek értelmében minden apának vagy vele egyenrangú társszülőnek (ahol a nemzeti szabályozás ilyet meghatároz) joga lesz legkevesebb tíz munkanapig tartó apasági szabadságra gyereke születésének, örökbefogadásának időszakában vagy halvaszületés esetén. Ezen az időszak alatt a betegszabadság idején járó bért kell kapnia.

Az EP két hónapnyi, át nem ruházható és fizetett szülői szabadsággal is kiegészítette a jogszabályt, ami alanyi jogon (mindkét szülőnek) jár, így lehetővé téve a gyermekgondozási feladatok kiegyensúlyozottabb elosztását a családban.

Az EP közleménye szerint az egyes tagállamok határozzák majd meg a minimum szülői szabadság ideje alatt járó bérek vagy juttatások mértékét, de ezeket úgy kell megállapítani, hogy a jobban kereső szülőnek is módja legyen szabadságot kivenni.

Emellett évente öt nap gondozói szabadságot kell adni a rokonukat személyesen gondozó, valamint a súlyosan beteg vagy életkora miatt gondozásra szoruló személyt ellátó munkaerő számára.

Az irányelv alapján a dolgozó szülők és gondozók kérhetik majd azt is, hogy rugalmas munkarend szerint, például távmunkában dolgozhassanak. A munkavállalónak pedig az elbírálásakor nem pusztán saját erőforrásait és működési kapacitását kell mérlegelnie, hanem a fogyatékos, súlyosan beteg gyermek szülei, vagy az egyedülálló szülők esetében felmerülő extra igényeket is.

Az irányelv az EU hivatalos lapjában történő megjelenését követő 20. napon lép hatályba. A tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe.