A vasárnapi lengyel elnökválasztást a szavazatok 34,8 százalékával Andrzej Duda, a radikális jobboldalt egyesítő Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje (képünkön) nyerte meg, míg a közvélemény-kutatások egykor még 60 százalékos jóslata ellenére csak a második lett a jobbközép nyolc éve sikeresen kormányzó Polgári Platformjának (PO) jelöltje, Bronislaw Komorowski, a regnáló államfő 32,2 százalékkal.

Így két hét múlva köztük kerül sor a választások döntő, második fordulójára, május 24-dikén. A kommentárok szerint nehéz feladat vár a közvélemény-kutató intézetekre, amelyek egyikének sem sikerült a valósághoz még csak közelítő eredményt sem megjósolnia.

A többség el sem ment szavazni

Az eredményt befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb, hogy a rendszerváltás óta soha még ilyen kevesen nem vettek részt lengyel elnökválasztáson - mindössze 49,4 százalék.

A másik, hogy a szavazók 11 jelölt közül választhattak, ami azonban ennél is fontosabb, hogy a harmadikként befutott volt rocksztár, Pawel Kukiz 20,3 százalékot szerzett meg. Így a két befutó elnökjelölt a nem hivatalos eredmény ismeretében kampányközpontjukban tartott beszédükben a támogatóiknak mondott köszönet mellett elsősorban Kukiz szavazóinak meggyőzésére fektették a hangsúlyt, mivel egyértelműen tőlük függ, ki lesz Lengyelország következő államfője öt évre.

A versenyben a negyedik lett 4,4 százalékkal a szélsőjobboldali, antidemokratikus Janusz Korin-Mikke, aki egy időben Kukizzal együtt kampányolt, míg a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) támogatását élvező Magdalena Ogórek mindössze 2,4 százalékot szerzett. A filmszínésznői szépségű történész-társadalomtudós a lengyel baloldal történelmének legrosszabb eredményét hozta, a 2010-es elnökválasztási jelöltjük még a szavazatok 14 százalékát szerezte meg. Lengyel lapkommentárok szerint ez a lengyel baloldal Armageddonja.

Mi az a pártpolitikai vámpírizmus?

Ami a vetélytársak programjait illeti, kívülről nézve a különbségek nem jelentősek - egymást vádolják korrupcióval, a PiS előszeretettel minősíti hazaárulónak a PO-t, mert az szerinte nem áll ki elég határozottan a nemzeti érdekek védelmében az Európai Unióval szemben, amely ellen nyílt averzióval viseltetik a radikális jobboldal. Szerintük a hatalmon levőknek keményebben kellene fellépniük mind a túl nagy politikai és gazdasági befolyással rendelkező Németországgal, mind Moszkvával szemben. Ez utóbbi fontos szerepet kapott a párt kampányában, amely kitart amellett, hogy vezetője, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére, Lech Kaczynski államfő repülőgépe nem baleset, hanem az oroszok merénylete miatt zuhant le öt évvel ezelőtt Szmolenszknél.

A hagyományos lengyel politikai színpadképet váratlanul sikeresen megzavaró Pawel Kukiz 2013-ig saját zenekarának élén sikeres zeneszerző, muzsikus, énekes volt, gyakran botrányt keltve ellentmondásos politikai mondanivalójú dalaival. Azóta vetette bele magát komolyabban a politikába, szinte a pártok kínálta valamennyi lehetőséget végigjárva, és csak az elnökválasztási kampány utolsó szakaszában határolta el magát Korwin-Mikkétől. Programja a teljes politikai rendszer felborítása, amit elsősorban a választási törvény módosításával érne el, ami az egy mandátumos választási körzetekre épülne. Úgy véli, ez megtörné a pártok szerinte elfogadhatatlan hatalmát és az emberek kezébe adná a döntési jogot. Azt ígérte, hogy megválasztása esetén az elnöki hatalom minden eszközével élne a jelenleg működő "pártpolitikai vámpírizmus" megfékezésére.