Mi lesz a csehek titkos kincsével?

A cseh kormány nem döntötte el, mit kezdjen az ország még mindig jelentős uránkészletével. A kibányászás kormoly környezetvédelmi kockázatokkal járna.
Barabás Júlia, 2020. február 1. szombat, 12:15
Fotó: Shutterstock - Képünk illusztráció

Csehországban már a XIX. század első felében is bányásztak uránt vizsgálatok céljára, ám a második világháború után kezdődött atomkorszak gyökeres változást hozott ebben - kezdi beszámolóját a Radio Praha az ország uránkészletének sorsáról.

A szovjet atombomba-fejlesztések, majd a polgári célú felhasználás jelentős keresletet teremtett a nyersanyagra, amelynek bányászata 1960 és 1973 között érte el csúcsát. Volt olyan év, hogy 3000 tonna uránt hoztak a felszínre.

Akkoriban a néhai Csehszlovákia a világ tíz legnagyobb urántermelője között volt. Végül összesen 16 ezer tonnát hoztak felszínre, amelynek többségét exportálták a Szovjetunióba. Ennek azonban súlyos ára volt: bár a bányászat nem nagy területet érintett, ám a vizet egy 25 négyzetkilométeres környezetben tette tönkre.

A földben maradt uránérckészletet 135 ezer tonnára becsülik, ami európai szinten jelentős. Ugyanakkor a jelenlegi technológiával ennek csak 15 százalékát lehetne gazdaságosan a felszínre hozni, és a mi még fontosabb, kevesebb mint tíz százalék annak az uránnak a mennyisége, amelyet környezetkímélő módon - azaz átmosás nélkül - lehetne hasznosítani. Ennek ellenére Pavel Kavina, a kereskedelmi és ipari minisztérium illetékes vezetője nem zárja ki, hogy újrakezdjék a bányászkodást. Ez attól függ, hogy ezt a technológia fejlődése lehetővé teszi-e.

HOZZÁSZÓLÁSOK