Ismét felmerült a cseh jóvátétel kérdése

A cseh kormány pillanatnyilag nem tartja időszerűnek, hogy kárpótlást követeljen Németországtól a második világháborúban elszenvedett károkért. Az esetleges ilyen irányú döntést a kormány nem tartaná szerencsésnek - közölte Andrej Babis miniszterelnök egy parlamenti képviselő kérdésére adott írásos válaszában, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra Prágában.
Szász Péter, 2018. november 5. hétfő, 06:40
Fotó: AFP

Jirí Valenta komunista képviselő azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy Csehország - hasonlóan Lengyelországhoz - miért nem lép fel kárpótlási követeléssel Németországgal szemben. Szakértőkre hivatkozva Valenta azt állítja, hogy az 1997-ben aláírt cseh-német nyilatkozat, amelyben a felek kötelezték magukat, hogy nem lépnek fel egymás ellen vagyoni követelésekkel, jogi szempontból nem meghatározó. A képviselőnek meggyőződése, hogy a cseh kárpótlási követelések Németország irányában továbbra is érvényesek - írja az MTI.

"Nem tartanánk szerencsésnek egy olyan döntést, hogy háborús kártérítési követelésekkel lépjünk fel, mert ez jelentősen sértené a kölcsönös bizalom légkörét Európában" - írta válaszában Andrej Babis. Az 1997-es cseh-német nyilatkozatban mindkét fél egyetértett abban - fejtette ki -, hogy a történelmi sérelmek a múlt tartozékai, amelyekkel nem kívánják terhelni a kétoldalú kapcsolatokat. Európa háború utáni elrendezése olyan nagy érték, amelyet nem szabadna megkérdőjelezni.

Csehszlovákia kárpótlási követeléseit a háború után bevezetett fizetőeszközben, 306 milliárd koronában határozták meg. Németország azonban ennek az összegnek csak a négy százalékát fizette ki Prágának. Más országok esetében, beleértve a nyugat-európai államokat is, hasonló mértékű a különbség a követelések és azok teljesítése között - emlékeztetett a cseh kormányfő.

A második világháborús jóvátételi követelések ügyét legutóbb Lengyelország hozta vissza az európai politikába, 52 milliárd zlotyban (mintegy 3900 milliárd forint) határozva meg követeléseinek értékét. Berlin ezt elutasította, azt állítva, hogy Lengyelország már korábban, 1953-ban, lemondott a követelésekről. Varsó szerint ez nem érvényes, mert szovjet nyomásra történt.

A cseh külügyminisztérium úgy látja, hogy Lengyelországnak nincs semmi esélye követelései érvényesítésére, mert azokat egyetlen nemzetközi bíróság sem ismerné el. Varsó egyetlen lehetősége, hogy közvetlen kétoldalú tárgyalásokon próbáljon meg megállapodásra jutni Berlinnel - mutatott rá Babis.

HOZZÁSZÓLÁSOK