A rendszerváltást követő évben, 1990-ben még 8,1 millió munkavállalónak kellett 3,5 millió nyugdíjast eltartani ez az arány 2012-re drámai fordulatot vett:az alkalmazottak száma 4,3 millióra csökkent a nyugdíjasok száma 5,3 millióra nőtt. A rendkívüli helyzethez a kormányok elhibázott lépései és az ipar fokozatos leépítése vezetett - nyilatkozták a Ziarul Financiarnak szakértők- a rendszerváltás után a politikai vezetés az utcai megmozdulásoktól tartva leépítések helyett a kedvezményes nyugdíjaztatással igyekezett a veszteséges vállalatokat átszervezni, az ipari mamutvállaltok szétdarabolása végül oda vezetett, hogy ma a 10 milliós aktív lakosság kevesebb mint fele munkavállaló.

Az állami nyugdíjpénztár adatai szerint március végén a nyugdíjasok 29,52 százaléka 650 lejnél (egy euró 4,42 lej) kevesebbet kapott, az átlagnyugdíj 812 lej volt. Ugyanebben az időszakban a bruttó minimálbér 750 lej, a bruttó átlagbér pedig 2231 lej volt. A statisztikai hivatal (INS) szerint 2012-ben több mint egymillió nyugdíjas 65 év alatti volt, ebből mindössze 769 személy kapott rokkantsági járandóságot. A nyugdíjkassza hiánya tavaly 3 milliárd eurót összesített, miközben a költségvetésbe befolyó bevételek a GDP alig 30-31 százalékára rúgnak szemben a nyugat-európai országokkal, ahol ez az arány 45 százalék körül mozog.

A következő időszakban előreláthatóan drasztikusan romolhat a nyugdíj-és az egészségügyi kassza helyzete, amennyiben a trend folytatódik 2035-ben a büdzsére már elviselhetetlen nyomás nehezedik majd, miután akkor éri el a nyugdíjas korhatárt az 1967-1970-es generáció, a szocialista családpolitikának köszönhetően azokban az években robbanásszerűen nőtt a születések száma - mondta a lapnak Eugen Sinca a BCR vezető elemzője. Egyes vélemények szerint a nyugdíjrendszert a magánkasszák menthetnék meg, amihez azonban jelentősen növelni kellene a járulékokat.

A román jogszabályok szerint minden 35 évnél fiatalabb munkavállaló köteles valamelyik magánkasszával szerződni, az oda fizetendő járulékot kezdetben a bruttó fizetés 2 százalékában határozták meg, ami a tervek szerint 2016-ig fokozatosan 6 százalékig emelkedett volna, fél százalékponttal évente. A gazdasági válság miatt a járulék összegét befagyasztotta az akkori kormány, amelyet csak idén emeltek 4 százalékra. Az alacsony fizetések mellett azonban az eredeti menetrendben meghatározott járulékösszeg sem lenne elegendő - kongatják a vészharangot a nyugdíjkasszákat ellenzők - ahhoz, hogy egy munkavállaló havi nyugdíjának összege 20-30 év múlva megközelítse a jelenlegi jövedelmét, bruttó bérének legalább 15 százalékát kellene befizetnie a nyugdíjalapba.

Június végén a kötelező magánkasszák 5,9 millió egyéni számlát tartottak nyilván, de csak 3,6 millió személy esetében utaltak havi rendszerességgel járulékot - derül ki a magánpénztárak szövetéségnek (CNPP) adataiból. A pénztárak öt éves fennállásuk óta 9,68 milliárd lejt gyűjtöttek, június végén az általuk kezelt eszközállomány 11,5 milliárd lejt összesített az éves 11 százalékot meghaladó átlagos hozamnak köszönhetően. Az önkéntes pénztárak alig 300 ezer ügyféllel rendelkeztek, ezek 50 százaléka azonban nem utal havi rendszerességek számlájára. Az önkéntes nyugdíjalapok a hatodik hónap végén 687,5 millió lejt kezeltek, az elmúlt hat év átlagos hozama 9,4 százalékos volt.