Miközben egy friss felmérés szerint a magyarok többsége támogatná a budapesti olimpia megrendezését, az oroszok már az egy évvel ezelőtti téli játékok terheit nyögik, a nem teljesült ígéretek költségeit fizetik - derül ki a Wall Street Journal (WSJ) tudósításából. A sportesemény előtt a beruházók abban a reményben szórták a pénzt a szocsi olimpia létesítményeire, hogy a versenyeket követő években pocakos mágnások és drága bundákba bújt szeretőik fogják ugyanezt tenni a síparadicsomban, ám ez a számításuk enyhén szólva nem jött be.

Amikor a WSJ újságírója a helyszínen járt éppen főiskolások tartottak amatőr viccfesztivált a puccos létesítményekben. Éjszakánként mindössze 1100 rubelt (17 dollár, 4500 forint) fizettek a lesiklópályák melletti szállásukért és többségük rozoga személyautókon érkezett a helyszínre a repülőtérről, mivel az erre a célra kiépített gyorsvasút szerelvényei csak időnként közlekednek.

Szép álmok

A moszkvai vezetés azzal a mesével adta el a népnek a szocsi olimpiával kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztéseket, hogy ez a befektetés generációkon át fogja szolgálni az oroszokat. A költségek indokolttá tették volna e fogadalom teljesülését, ugyanis csillagászati összeget, 50 milliárd dollárt költöttek minden idők legdrágább téli olimpiai játékainak megrendezésére.

Az orosz gazdaságot ért csapás, az olajár zuhanása, amely a rubel drámai elértéktelenedéséhez vezetett, még jól is jöhetett volna a helyi szállások és portlétesítmények üzemeltetőinek, ugyanis emiatt sok orosz rákényszerült, hogy külföldi kikapcsolódás helyett Oroszországban keressen helyet téli síeléséhez. Igazán jól jönne, ha a négymillió orosznak, aki minden évben külföldre utazik télen, jó része Szocsiban vakációzna - idézte a WSJ Leonyid Terentyijevet, a Gorkij Gorod luxussíközpont vezetőjét.

Ez azonban csak az újévet követő kéthetes munkaszünet idején segített a helyieknek, és még ekkor sem volt telt házuk. Most ott tartanak, hogy az említett főiskolás társaságnak veszteséggel értékesítik a szobákat, csak hogy legalább valami forgalmat generáljanak a környék vendéglátó iparának.

Előremenekülés

Ahhoz, hogy egész évre vonzóvá tegyék a környéket, újabb befektetéseket terveznek: az év végén például kaszinókat nyitnak a Fekete-tenger partján és az önkormányzat azt tervezi, hogy közvetlen repülőjáratokkal kötik össze Szocsit Kínával és Iránnal. A gond az, hogy még a főszezonban is rászorulnak az olyan rendezvényekre, amelyeket a kormányhoz kapcsolódó pénzügyi alapok finanszíroznak, azaz nem hoznak valódi piaci bevételt.

A viccfesztiválra érkezett diáktársaság is így jutott el a városba. A hatóságok celebek bevonásával egyfajta patrióta turistacélpontként igyekeznek eladni a szocsi olimpia helyszínét az oroszoknak. Kérdés persze, hogy ki a célközönsége az olyan fotóknak, amelyen például egy jómódú házaspár egy olyan sílift mellett pózol, amelynek napi használati díja fejenként 1850 rubel (7600 forint).

Csőd és veszekedés

Ezzel egyidejűleg az olimpiához kapcsolódó költségek megosztásával kapcsolatos viták tovább borzolják a helyiek idegeit. A szállástulajdonosok teljesíthetetlennek tartják azoknak a dollármilliárdoknak a visszafizetési feltételeit, amelyeket az olimpia előtt hitelként vettek fel beruházásaikhoz a nemzeti fejlesztési banktól. Első lépésként 2015 végéig haladékot kaptak a törlesztésre és megígérték nekik, hogy átalakítják adósságukat. (A világ fejlett részén ezt hívják a fizetésképtelenségnek - a szerk.)

Maga a fejlesztési bank eközben a kormánytól kapott tőkeinjekciót veszteségei pótlására. (Ezt is csődnek hívják ott, ahol a nevén nevezik a dolgokat - a szerk.) Az olimpiai park mellett lévő, Azimut nevű hotelkomplexumot Vlagyimir Putyin államfő javaslatára nemzeti gyermektáborrá alakítják, ahol a leendő sportolóknak, balerináknak és a természettudós palántáknak kínálnak edzési-tanulási lehetőséget - megint csak az adófizetők pénzén.

A csaknam 8,4 milliárd dollárért (2280 milliárd forint, a magyar költségvetés 7,5 százaléka) épült, 71 kilométer hosszú gyorsvasút és autópálya fenntartási költségeiről nem tudott megegyezni egymással a helyhatóság és az orosz vasúttársaság. A kevés utazó miatt az üzemeltetés túl drága, ezért ritkították a járatokat, amelyek meg sem állnak a repülőtérnél.