Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. Az Európai Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárás, így az edp eljárás megszünése után fél évvel az ország ismét visszakerül az eljárás alá. Olli Rehn pénzügyi biztos elmondta, hogy a mostani javaslattal 16 tagállamra csökken az edp eljárás alatt lévők száma.

Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Szlovénia két év hosszabbítást, míg Hollandia és Protugália további egy kapott túlzott hiánya kezelésére.

Barroso: nem lehet felhagyni a reformokkal

José Manuel Barroso, az EB elnöke az országspecifikus ajánlások ismertetésekor kiemelte, hogy azok az országok, amelyek most időt kaptak annak érdekében, hogy a túlzott mértékű hiányukat csökkentsék, az extra időt a strukturális reformok végrehajtására kell használniuk, amelyek során a kiemelt figyelmet kell fordítani a munkanélküliség problémájára, azon belül is a fiatalok munkanélküliségére. Barroso ugyanakkor hangsúlyozta, a strukturális reformok végrehajtása a hosszú távú növekedés kulcseleme.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a bizottság idei országspecifikus ajánlásainak fő üzenete, hogy minden tagállamnak még ambiciózusabb lépéseket kell tenniük a gazdasági reformok terén a gazdasági növekedés fellendítése érdekében. Barroso emellett sürgette a szolgáltatások egységes belső piacának javítását, valamint a munkaerő-piaci reformok terén szükséges változtatásokat. A tagállamoknak azonban figyelemmel kell kísérniük termelékenység és a bérek közötti "kritikus kapcsolatot", miszerint a bérek túl gyors emelkedésével a munkanélküliség is nő.

Németországgal kapcsolatban viszont kérdésre válaszolva Barroso azt mondta: az Európai Bizottság a német bérek emelkedését látná szívesen. "Németországnak a termelékenységgel összhangba kellene hoznia a béreket - ez magasabb béreket jelent" - fogalmazott az elnök.

Olaszországot Barroso arra figyelmeztette, hogy a kiigazító intézkedésekkel nem hagyhat fel annak fényében, hogy lekerült a túlzottdeficit-eljárás alatt lévő országok listájáról, miután az államadóssága 120 százalék felett marad. "A magas adósság/GDP ráta továbbra is teherként nehezedik az olasz gazdaságra... Ezért nem mondhatjuk, hogy Olaszország lazíthat az erőfeszítésein" - tette hozzá.

Franciaországnak a gazdasági versenyképesség javítására kell használnia a kapott időt - hangsúlyozta Barroso és Olli Rehn is. A pénzügyi biztos a fontos strukturális reformok közül kiemelte a nyugdíjrendszert, amelyet fenntarthatóvá kell tennie Franciaországnak.

Szlovéniának a kapott két évet a strukturális reformok mellett főleg a bankrendszerének rendbetételére kell használnia. Az ország már egy ideje kemény intézkedésekkel próbálja elkerülni, hogy pénzügyi mentőövet kérjen a trojkától, miután a főleg állami tulajdonban lévő bankszektora komoly gondokkal küzd. Az ajánlások között szerepel, hogy az országnak készen kell állnia a pénzintézetek feltőkésítésére, és egy bankrendszert érintő átfogó stratégiát kell elfogadnia.Emellett Szlovéniának a bankfelügyeleti rendszert is felül kell vizsgálnia, meg kell erősítenie azt és javítania az átláthatóságán.

Intés Belgiumnak

A bizottság szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány csökkentése érdekében. A túlzott hiány esetén követendő eljárás Belgium esetében 2009-ben indult, ekkor a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2012-ben határozták meg. A tavalyi hiány azonban a GDP 3,9 százalékának felelt meg, Belgium tehát nem hajtotta végre a túlzott hiány korrekcióját az Európai Tanács által javasolt időpontig.

A hatos csomag értelmében a "vétkező" eurózónás tagállamokat pénzbüntetéssel kellene sújtani. Mivel Belgiumot 2010-11-es év miatt kellene szankcionálni, a pénzügyi szankciókat előíró szabály pedig 2011. december 13-tól él - 2012-től pedig Belgium jelentős erőfeszítéseket tesz a hiánya csökkentése érdekében -, ezért ez a visszamenőlegesség tilalmának szabályába ütközne. Ezért döntött úgy a bizottság, hogy nem alkalmazza a pénzügyi szankciókat - magyarázta Rehn. Belgiumnak most viszont a haladékért cserébe kiegyensúlyozott költségvetést kell elfogadnia, amiről a belga miniszterelnök biztosította is Rehnt - tette hozzá a biztos.

A magyar szankciónak más lett volna az alapja

Újságírói kérdésre Rehn elmondta, hogy a Magyarországgal szemben korábban kilátásba helyezett pénzügyi szankció egy másik szabály szerint, a kohéziós források megvonására vonatkozott volna, de ebben az esetben nem lett volna szó visszamenőlegességről, miután ez egy 2007-es szabály alapján történt volna. A biztos ugyanakkor aláhúzta, hogy Magyarország esetében sem történt meg a szankció végül, hiszen - Belgiumhoz hasonlóan - Magyarország is jelentős lépéseket tett a hiány leszorítása érdekében a szankció kilátásba helyezését követően.

Az edp-ből történő kikerülés után most már Magyarországnak a közép távú célok elérését kell szem előtt tartania, ha ezt nem teszi, akkor visszakerülhet az eljárás alá - válaszolta Rehn arra az újságírói kérdésre, hogy az edp-ből való kikerüléssel nagyobb lesz-e a kormány mozgástere.

Az Európai Bizottság által tett ajánlásokat a tagországok pénzügyminiszterei június 22-én, Luxembourgban tartandó ülésükön fogják megvitatni.