Csökkent a parlamenti bejutási küszön Szerbiában

Ötről három százalékra csökkent a parlamenti bejutási küszöb Szerbiában miután a belgrádi törvényhozás megszavazta a választási törvény módosítását szombaton - írja az MTI.
Szász Péter, 2020. február 8. szombat, 22:16
Fotó: Pixabay

Szerbiában várhatóan április 26-án tartanak általános választásokat. A voksolásra készülve több ellenzéki párt is bojkottot jelentett be, mert nem tartja tisztességesnek azokat a módszereket, amelyekkel a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) politizál. Az ellenzék főként azt veti az Aleksandar Vucic államfő vezette SNS szemére, hogy "rátette a kezét" a médiára, így az ellenzéknek szinte esélye sincs megjelenni a komolyabb csatornákon és műsorokban vagy akár az írott sajtóban.

Mintegy reagálva a bírálatokra, a Szerb Haladó Párt képviselői felvetették a parlamenti bejutási küszöb csökkentését, amellyel a kisebb támogatottságot élvező pártok, így a kisebb ellenzéki pártok is bekerülhetnének a törvényhozásba, és ezzel sokszínűbb lenne a parlamenti politikai paletta.

A lépés mögött hátsó szándékot gyanít az ellenzék, a korábban megingathatatlannak tűnő bojkottálási szándék azonban mégiscsak megremegett. A továbbra is a voksolástól történő távolmaradást támogatók szerint a bejutási küszöb csökkentése lehetővé teszi, hogy a SNS "a valódi ellenzéket hamis ellenzékre cserélje", vagyis olyan, újonnan létrehozott pártok is bejussanak a törvényhozásba, amelyek a kampány során ugyan ellenzéki gondolatokat közvetítenek, valódi céljuk viszont az, hogy a parlamentbe jutva a kormányzó SNS elképzeléseit támogassák. Más pártok viszont úgy vélik, "butaság" lenne bojkottálni a választást, amikor a korábbiaknál sokkal könnyebben lehetne parlamenti képviselethez jutni.

Azért is bírálták a parlamenti bejutási küszöb csökkentési szándékát, mert a módosítás közvetlenül az általános választások előtt lépne életbe. Ez azonban nem egyedülálló eset, 2008-ban az akkor kormányzó mostani ellenzék is a választások előtt módosította a törvényt, a helyi önkormányzati választáson akkor emelték meg a bejutási küszöböt 3-ról 5 százalékra, és akkor törölték el a közvetlen polgármester-választást is.

A parlamentbe jutási küszöb csökkentése az eredetileg felvetett formában negatív hatással lett volna a kisebbségi pártokra. A nemzeti kisebbségek képviselői ugyanis úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. Az alacsonyabb küszöb megnöveli a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot, és csökkenti az úgynevezett lehulló szavazatokat - azokat a voksokat, amelyeket a parlamenten kívül rekedt pártokra adtak le -, így a kisebbségek kiszorulhatnak a parlamentből.

Ezt orvosolandó nyújtott be módosító indítványt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelyben a természetes küszöb meghatározásának megváltoztatására tettek javaslatot. A módosító indítványt a képviselők elfogadták, így a jövőben a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője a szabadkai Pannon RTV Közügyek című műsorában a parlamenti vita megkezdésekor arról beszélt, hogy hosszú tárgyalások előzték meg a módosító indítvány beadását, a cél pedig az volt, hogy ne a kisebbségek legyenek az egyébként minden más párt számára kedvező módosítás kárvallottjai.

Pásztor Bálint megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a többi nemzeti kisebbség nem figyelt fel arra, milyen negatív hatása lehet a parlamenti küszöb csökkentésének, így kizárólag a VMSZ-re hárult az országban élő nemzeti kisebbségek parlamenti részvételének a megfelelő biztosítása.

HOZZÁSZÓLÁSOK