Egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz az új uniós jogállamiság-vizsgáló testület terve, amelyről nemrégiben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője és egyben jelöltje az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségére is beszélt. A Financial Times (FT) kezébe került tervezet szerint Németország és Belgium Európa-ügyi miniszterei kollégáik elé terjesztik az ezzel kapcsolatos javaslatot, amelyet az üzleti lap értesülése szerint támogatnak az EU-s kormányok.

Az elképzelés szerint a tekintélyes szakértőkből álló testület önkéntes alapon, elfogulatlanul fogja vizsgálni a jogállamiság olyan kérdéseit az egyes tagállamokban, mint a bíróságok függetlensége, illetve a demokratikus intézmények működésének színvonala. Az ötletet két olyan esemény szülte, amelynek nyomán felmerült az európai alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazása Lengyelországgal, illetve Magyarországgal szemben. Ennek alapján a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (EiT) egyhangú döntéssel felfüggesztheti uniós szavazási jogukat.

QP | Quality Placement

Ügyek

Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság helyezte kilátásba a 7. cikkely alkalmazását arra az esetre, ha nem vonja vissza a bíróságok függetlenségét korlátozó igazságügyi reformját. Ezt hosszas huzavona követte a varsói kormány törvénymódosításairól, amelyeket a rá nehezedő nyomás hatására tett. A magyar kormány jogállamiságot korlátozó intézkedéseiről készült Sargentini-jelentést az Európai Parlament - a Fidesz pártcsaládja, az EPP sok képviselőjének szavazatával - támogatta. Ez azt indítványozta, hogy az EiT tűzze napirendjére az ügyet, és esetleg alkalmazza a 7. cikkelyt. Egyelőre egyik sem történt meg.

Miután ezekben az esetekben - a bizottság és a parlament személyében - politikai testületek léptek fel a jogállamisággal kapcsolatos ügyben a két tagállammal szemben, az a vád érte őket, hogy nem szakszerűen jártak el, hanem a demokratikusan választott varsói és a budapesti vezetés ellen irányuló politikai döntést hoztak.

A független testület létrehozásával ezt a problémát akarják kiküszöbölni. Ennek vizsgálatai alapján idejében párbeszédet lehetne kezdeményezni a tagállamokkal arról, hogy eltértek az európai alapértékektől, amivel meg lehetne előzni, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás a bajok megtörténte után, túl későn induljon el.

Hallgattak

A Financial Times eközben szerkesztőségi cikkben követeli, hogy az EPP zárja ki a soraiból a Fideszt. A cikk felvezetőjében emlékeztetnek arra, hogy az EPP-ben a párthoz tartozó Jean-Claude Junckert Soros György magyar származású üzletemberrel együtt ábrázoló plakát megjelenése után fogyott el a türelem a budapesti vezetéssel szemben. Orbán Viktor megfejelte ezt azzal, hogy egy interjúban azt mondta: akik a magyar kormánypárt kizárását követelik az EPP-ben, hasznos idióták, mert ezzel a párt baloldali ellenfeleinek malmára hajtják a vizet.

Az FT szakírói szerint az EPP hosszú ideig volt rabja annak az illúziónak, hogy Orbán tevékenységét úgy tarthatják kordában, hogy a Fideszt benntartják a pártcsaládban. Valójában ennek ellenkezője az igaz: azzal, hogy például Angela Merkel német kancellárral ült egy asztalnál, fedezni tudta a szabadság korlátozását és hatalma megerősítését országában.

Eközben a néppárt sok minden felett szemet hunyt. Például a magyar igazságszolgáltatás, médiaszabadság, pluralizmus korlátozása felett. Elnézte közpénzek felhasználását hamis propaganda-hadjáratokra és egy szót sem szólt a 2018-as parlamenti választásokat megelőző, Soros Györgyöt démonizáló Fidesz-kampány ellen, amely szerint a filantróp üzletember az EU vezetésével összejátszva bevándorlókkal akarja elárasztani Európát.

Mutasson valamit!

Az FT megfogalmazása szerint az "Orbán-kérdés" teszteli Manfred Weber vezetői képességeit. Az üzleti lap szakírói szerint akár személyes szimpátia okán, akár politikai haszonszerzésből tette is ezt, de eddig vonakodott szembe nézni a magyar miniszterelnökkel. Elhíresült hárompontos ultimátumát, amelyet a Fidesz EPP-tagságának feltételül szabott, inkább a bűnbocsánat feltételeinek látják az FT szakírói, mint a változást garantáló követelmények világossá tételének.

Az ellenmondásos viszony azonban immáron politikai tehertétel. Ha Weber megpróbálja az EPP-ben tartani a Fideszt vagy csak a magyar kormánypárt felfüggesztését javasolja, akkor túszává válik a budapesti vezetésnek, amely erre alapozva újra visszaélhet a bizalmával. Most vezetői erényeket kell felmutatnia, bizonyítania kell, hogy elkötelezett a demokratikus értékek védelme mellett. Ezek olyan tulajdonságok, amelyre az Európai Bizottság elnökének is szüksége van, márpedig Weber erre a posztra pályázik.