Csúnya háborút robbanthat ki Trump

A Fehér Házból származó információ szerint Donald Trump amerikai elnök be akarja váltani azt a választási ígéretét, miszerint 15 százalékra szállítja le a vállalati nyereségadót. Ezzel csúnyán összeakaszthatja a bajszát Paul Ryannel a republikánus párt másik erős emberével.
Komócsin Sándor, 2017. április 25. kedd, 18:21

Látványos összecsapást ígér a republikánus államfő és a képviselőház republikánus elnöke között, hogy Donald Trump az elnökválasztási kampányban tett ígéretének megfelelően 35 százalékról 15 százalékra akarja levinni a vállalati nyereségadót az USA-ban - kezdi háttérelemzését a Bloomberg. A kongresszus alsóházát vezető Paul Ryan ugyanis kőkemény költségvetési héja.

Ennek megfelelően csak olyan adócsomagot támogat, amely a büdzsé szempontjából semleges, azaz bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak, következésképpen a benne szereplő adócsökkentések nem növelik az államadósságot. Trump szerdán jelenti be adóterveit nem kis felhajtás közepette - a Fehér Házból eddig csak azt szivárogtatták ki, hogy része lesz a csomagnak a 15 százalékos céges nyereségadó.

Másként gondolják

Egy Ryan vezette republikánus képviselőcsoport korábban azt javasolta, hogy 35-ről 20 százalékra vigyék le az adókulcsot a cégek belföldi értékesítésén és importcikkek eladásán elért nyereség után, míg exportjuk esetén ne változtassanak. Ryan már akkor világossá tette, hogy szerinte a 15 százalékos kulcs elfogadása esetén nem lehetne pótolni a kieső adóbevételt.

Az Urban-Brookings Tax Policy Center tanácsadó cég becslése szerint ha 20 százalékra vinnék le az adókulcsot, akkor tíz év alatt 1,8 ezer milliárd dollár szövetségi adó esne ki a büdzséből, ha 15 százalékra, akkor 2,4 ezer milliárd dollár.

Ezt a különbséget látva kétséges, hogy a 15 százalékos szint estén el lehetne kerülni az államadósság emelkedését - derül ki Roberton Williams adószakértő szavaiból. Szerinte valahol máshol emelni kellene az adókat a kiesés pótlására.

Mibőőől?

Kérdés, hogy milyen adót vezetnének be vagy emelnének. A Bloomberg szakírói nem tartják valószínűnek egy áfa jellegű adó bevezetését, amelyet csak az importcikkekre vetnének ki. A republikánus szakértők szerint ebből tíz év alatt 1,1 ezer milliárd dollár folyhatna be a büdzsébe.

Szóba kerülhetne az adókedvezmények egy részének eltörlése vagy csökkentése is, amelyből szintén a republikánusok számításai szerint 1,2 ezer milliárd dollárt gyűjthetne be az állam. Trump erről sem beszélt eddig, ehelyett az adócsökkentések híveinek szokásos érvét szajkózta, miszerint az új helyzetben olyan szépen felpörög majd a gazdasági növekedése, hogy ebből bejöhet a szükséges pluszbevétel.

Necces lesz

A kongresszus felsőházában, a szenátusban csak kétfős többsége van a kormánypártnak, így nagyon necces lehet az adócsomag elfogadtatása. És az alsóházban is gond lesz figyelembe véve Ryan megjegyzését, miszerint irtózatos bizonytalanságot okozna az üzleti világban, ha az adórendszer kilenc és fél éven át tartó átalakítása után most visszatérnének oda, ahol tíz évvel ezelőtt tartottak.

A történet vége csúnya vita lehet a törvényhozás és az elnök között. Trump választási kampányában sokkal többet beszélt az adócsökkentésekről, mint azok hatásáról a költségvetési hiányra. Ragaszkodott ahhoz, hogy az USA gazdasága tartósan három százalék feletti növekedést produkálhat, ami "ezermilliárd dollárokban mérhető" új bevételt hozhat a költségvetésbe.

Williams, aki a Tax Policy Center tanácsadó cég szakértőjeként dolgozik, kételkedik ebben. Mint mondja, történelmi tények nem támasztják alá ezt a várakozást. Még nem láttunk olyan adócsökkentéseket, amelyek a költségvetés nézőpontjából lényegében saját magukat finanszírozták volna.

HOZZÁSZÓLÁSOK