Csúnya következménye lehet a forradalomnak - váratlan figyelmeztetés érkezett

Az OECD napokban kiadott elemzése részletesebben is foglalkozott azzal finn kísérlettel, melynek keretében feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével cserélnék le a jelenlegi szofisztikált tb-rendszerüket. Az elemzés sokak számára talán meglepő eredményt hozott: az OECD inkább más módszert ajánlana az északi országnak.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 12. hétfő, 07:08

Finnországban a foglalkoztatási ráta elmarad más északi országétól: az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint kissé 70 százalék alatt jár a mutató, míg Dániában, Svédországban és Norvégiában 74-77 százalék körül van. A finnek közül sokan azt gondolják, hogy a jóléti rendszerüket át kellene alakítani, de abban nincs egyetértés, hogy e reformnak milyen formát is kellene öltenie.

Az elmúlt években e vitából nőtt ki az a kísérlet is, amelyet a finn kormány 2017 januárjában indított el. E kétéves pilot program keretében 2000, véletlenszerűen kiválasztott egyén bruttó 560 eurót (feltétel nélküli alapjövedelmet - FNA) kap havonta mindenféle kötelezettség, kötöttség nélkül, miközben ezzel párhuzamosan a jövedelemadó és más juttatások rendszerét változatlanul hagyták.

Az ilyen típusú reformok alapdilemmáira utalva az OECD emlékeztet: Finnországban - csakúgy mint máshol - a jövedelem adóztatása és az ellátások visszavonása ugyan csökkenti azon egyéneknek adott juttatásokat, akik a járadékfizetéses rendszerből áttérnek a munka világába, ám a sok juttatás komplex módon hat, sokszor a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság vagy az inaktivitás csapdájába "ejtve" őket. Ez a "bürokratikus csapda" akkor áll elő, amikor az emberek alkalmi vagy részmunkaidős, esetleg bizonytalan állást vállalnak, ekkor ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy elvesztik a juttatást, vagy a kérelem ismételt elbírálása miatt késve kapják meg a járandóságukat. Mindez tovább mérsékli a kockázatkerülő, gyakran pénzszűkével küszködő munkakeresők számára a munkaerőpiacra való kilépést.

A jelenlegi finn rendszernek pedig még van egy olyan gyengesége is, hogy a hagyományos munkáltató-munkavállaló kapcsolatra épül, ami nem felel meg a jövő munka világának, amelyek több karrierváltást, részmunkaidős foglalkoztatást, önfoglalkoztatást vagy úgynevezett "platform" állásokat is jelenthetnek.

Két lehetséges megoldás

Az OECD a finn reformtörekvésre válaszul készített egy elemzést, melyben két forgatókönyvet vázol fel: az egyik a feltétel nélkülil alapjövedelem (FNA), a másik pedig egy, a jelenlegi juttatások szűkítését célzó program, amelynek alapjául a pár éve az Egyesült Királyságban szintén a társadalombiztosítási (tb)  rendszer egyszerűsítése miatt bevezetett Universal credit szolgál. Utóbbi jelentősen egyszerűsítette, átláthatóbbá tette a meglévő rendszert azzal, hogy hat rászorultsági alapon járó juttatást vont össze, illetve adókedvezményeket szüntetett meg, valamint a juttatás egy egyszeri (és mérsékelt) összeggel csökken, amint a munkajövedelem aránya emelkedik az egyén bevételében.

Mi az a Universal credit?
Az OECD által említett juttatási rendszer egyszerűsítését célzó Universal credit elnevezésű programot 2013-ban vezették be az Egyesült Királyságban, amellyel hat rászorultsági alapon járó juttatást és adó-visszatérítést helyettesítettek. Bár a program végrehajtása még folyamatban van - a jelenlegi tervek szerint 2022 márciusáig kellene bevezetni -, rengeteg kritika éri. Korábban az Európai Bizottság is arra figyelmeztetett, hogy az új szakpolitikák foglalkoztatásra és bevételekre gyakorolt pozitív hatását felülmúlhatja a juttatásokra rendelkezésre álló összegek csökkentése, így a szegénység - elsősorban a gyermekekkel rendelkező családoké - fokozódik. Egyelőre a brit sajtóban fellelhető cikkek alapján úgy tűnik, hogy a rendszerrel komoly bajok vannak, és a szociális biztonság megerősítését nem sikerült még elérnie a rendszernek.

E forgatókönyvek összehasonlítása az OECD szerint jelzi a munkaösztönzők, a befogadás és a költségek között felmerülő kötelező kompromisszumok problémáját. Az OECD szerint mindkét forgatókönyvet reálisan meg lehet úgy valósítani, hogy a nettó költségvetési kiadások ne emelkedjenek, néhány ösztönzésre vonatkozó probléma pedig a juttatások jobb megtervezésével nagyobb áldozatok nélkül is megoldható, a reform pedig jelentős hatással járhat.

Az FNA növelné a szegénységet

A nemzetközi szervezet elemzése szerint Universal credit-szerű reform következetesen javítja a munkavállalási hajlandóságot és csökkenti a rendszer bonyolultságát, miközben korlátozott változásokat okoz a jövedelemelosztásban és mérsékelt költségei vannak. Az FNA szintén felold néhány ösztönzési csapdát, de a költségvetés-semleges kivitelezés jelentős jövedelemadó-emeléssel járna, illetve komoly jövedelem-újraelosztást hozhat, amely viszont növeli az egyenlőtlenséget és a szegénységet.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az OECD becslése szerint az FNA bevezetése Finnországban az egyenlőtlenség mérésére használt Gini-együttható értékében körülbelül 0,4 százalékpontos emelkedést eredményezne, a szegénységi ráta 11,4-ről 14,1 százalékra ugrana, 150 ezren a szegénységi küszöb alá csúsznának, amelyből 30 ezer gyerek, 50 ezer pedig idős nyugdíjas lenne.

A Universal credit alapján végrehajtott reform esetében ezzel szemben a Gini-együttható 0,9 százalékkal esne, 90 ezer ember kikerülne a szegénységből, így a szegénységi ráta is 1,7 százalékponttal 9,7 százalékra csökkenne - állítja az OECD.

Forrás: OECD

Az OECD ezt azzal magyarázza, hogy az alapjövedelem a mindenkinek járó egységes juttatással túl egyszerű ahhoz, hogy a jelenlegi rendszerhez - vagy a Universal credithez - hasonló jövedelemelosztást érjen el, ahol a juttatás azokat célozza, akiknek a leginkább szüksége van rá.

Máshogy is lehetne

A jelenlegi finn rendszer sok gyengeségét ki lehet küszöbölni relatíve limitált változtatásokkal. Ilyen például az, hogy

  • az egyén elveszíti a munkanélküli járadékát, amennyiben a heti ledolgozott munkaórák száma bizonyos szint fölé kerül,
  • az idősebb munkavállalókra kiterjesztett munkanélküliségi biztosítás korlátizása,
  • az anyák munkavállalását korlátozó megkötések a gyermekgondozási juttatásoknál, valamint
  • az otthoni ápolási juttatásokhoz kötődő korlátozások.

A munkaképes korosztálynak járó juttatások szűkítésének összehangolása a jövedelemmel az OECD szerint nagyban javítaná a munkakeresési hajlandóságot, az átláthatóságot, miközben megőrizné a jelenlegi szociális védelmet is, így hatékonyabb megoldásnak tűnik, mint az FNA. A szervezet kutatói úgy vélik, hogy konkrét intézkedésekkel a szülők és idősebb korosztály munkavállalási hajlandóságát is fel lehetne lendíteni, de ha ehhez még hozzájön egy olyan 2020-tól bevezetendő reform is, amely a juttatásokat a valós időben rendelkezésre álló jövedelemnyilvántartáshoz kapcsolja, az egy hatékony, befogadó és előremutató rendszert eredményezne, amely alkalmazkodik a változó munkaformákhoz is.

Abból kiindulva, hogy a jövedelemelosztás minden bizonnyal tükrözi a finnek szociális preferenciáit, egyértelműnek tűnik, hogy a meglévő juttatások összevonása és egyszerűsítése jobb megoldás Finnország számára, mint az FNA - összegzett az OECD. A szervezet elemzői szerint ez a következtetés minden olyan fejlett gazdaságra igaz, amelyben már ma is létezik erős szociális háló.

Az IMF is hasonló következtetésre jutott

Az FNA-t már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is vizsgálta és a tavaly ősszel kiadott Pénzügyi monitor (Fiscal Monitor) című kiadványában részletesen foglalkozott. Eszerint az FNA költségei attól függnek, hogy annak mértékét hol határozzák meg. Az IMF ezt a szintet a példa kedvéért az egy főre eső mediánjövedelem 25 százalékánál határozta meg. Ennek alapján megállapította, hogy a fejlett gazdaságokban egy ilyen szintű FNA költségei a GDP 6-7 százalékára, a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban pedig a GDP 3-4 százalékára rúgnának.

A bevezetés előtti állapothoz képest az egyenlőtlenségre gyakorolt hatása jelentős minden országban, átlagosan a Gini-együttható 5 százalékpontos esésével jár és a szegénységben is jelentős csökkenést lehet elérni. A jövedelemelosztási hatás viszont az FNA finanszírozásától függ, amely - költségvetési szempontból semleges forgatókönyvet nézve - lehet kiadáscsökkentés, adóemeléssel, illetve bizonyos támogatások kivezetésének kombinációja. A fejlett gazdaságokban viszont egy ilyen rendszer fenntartása jelentős adóemelésekkel járhat.

Ugyanakkor az IMF is arra a hívta fel a figyelmet, hogy azon országokban, ahol nincs vagy nagyon gyenge a szociális háló, ott az FNA lehet egy megfelelő opció, ha finanszírozása progresszív adóztatással vagy más fiskális reformmal megoldható. Az FNA szintén szolgálhat a szociális háló megerősítésére olyan alacsony jövedelmű fejlődő gazdaságokban, ahol a rászorultsági alapú támogatások lefedettsége és kapacitása alacsony. Az olyan országokban viszont, ahol viszonylag erős szociális háló létezik, a már meglévő bonyolult rendszer lecserélése az FNA-ra jelentős csökkenést hozna a juttatásokban, sok szegény háztartás jövedelemtől esne el, mindez pedig a szegénység növekedését eredményezheti.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.03.12 13:19

a fna csak a penzugyi reszet veszi figyelembe a kerdesnek, de pl a termelesi reszet nem. vilagszerte csokken a dolgozo emberek szama, a II. vh. utan szuletett ujszulott generacios boom eppen nyugdijas boomma valtozik. a termeles viszont a mostani 9 milliard emberre nem mindegy, hogyan oszlik el. 1 millard nyugdijasnal, vagy 2-3 milliard nyugdijast figyelembe veve, sokkal kevesebb termek fog elkeszulni, mikozben a fogyasztas allando marad. tehat hiaba lesz penzed, hianygazdalkodas lesz, olyan, mint amilyen rendszervaltas elott volt reszben magyarorszagon. nem lesz a szalonban auto, varni kell 2 evet, mire legyartjak.

nemcsak penzugyi teher a nyugdijas generacio, hanem egeszsegugyi ellatasi es termelesi teher is lesz. penzt, paripat es fegyvert is kell adni nekik. valojaban egyik sem all korlatlanul rendelkezesre. nyugati orszagokban az elso ketto mar megtapasztalt jelenseg, lassan beut a harmadik csapas is.

hogy mi a megoldas? kevesebb nyugdij, limitalt ellatas, es fejadagok bevezetese. na ki meri megmondani nekik?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Chariot, 2018.03.12 10:36

A nagytőke és a munkaadók reklám 5 percét hallottuk! :(
A szegénység felszámolásának legjobb útja tehát az adók további emelése és a juttatások további csökkentése együtt! AHA.
Köszönjük Emese!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gmihaly621, 2018.03.12 08:57

"A jelenlegi finn rendszernek pedig még van egy olyan gyengesége is, hogy a hagyományos munkáltató-munkavállaló kapcsolatra épül, ami nem felel meg a jövő munka világának, amelyek több karrierváltást, részmunkaidős foglalkoztatást, önfoglalkoztatást vagy úgynevezett "platform" állásokat is jelenthetnek". - ez a munkavállalót hátrányosan érintő, őt a munkáltatónak kiszolgáltató pozíció, mondhatni kész átverés show.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html