Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A bevándorlási krízis és a brexit árnyékában az európai közvélemény megfeledkezett arról, hogy a görög adósságválságot nem sikerült megoldani. A dél-európai ország csupán elkerülte a gyors összeomlást 2015 augusztusában a harmadik kedvezményes hitelcsomag elfogadásával.

A program végrehajtása azonban elakadt, és úgy tűnik, ebből még sokkal nagyobb baj is lehet - derült ki a Financial Times (FT) cikkéből. A görög GDP harmadával, 181 milliárd euróra esett a 2008-as pénzügyi összeomlás óta, miközben az ország adóssága nagyjából 320 milliárd euró. A hiteleket szinte kizárólag a többi eurótagország nyújtja.

Romlik az esély

Michel Sapin francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egyre halványabb az esély arra, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a 86 milliárd eurós csomag következő részletének lehívásáról. Sapin az utóbbiak, azaz az eurótagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport ülése után osztotta meg véleményét az FT-vel.

A francia pénzügyek irányítója szerint az egymás után következő választások - márciusban Hollandiában, április-májusban Franciaországban lesz szavazás - lehetetlenné tehetik a megállapodást. Ha nem sikerül megállapodni a hitel további részleteinek folyósításáról, az Görögország destabilizálódásához vezethet.

Patthelyzet

Az eurócsoport ülésén Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter megerősítette, hogy kormánya elutasítja az IMF elvárásait. Ezek szerint Görögországnak három évre előre kellene törvénybe foglalnia azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket akkor léptetne érvénybe, ha nem sikerül teljesíteni a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - többletét.

Cakalotosz a tanácskozás után inkorrektnek, antidemokratikusnak nevezte, hogy a jelenlegi parlament és kormány 2019-re - mandátumának lejárta utánra - vonatkozó döntéseket hozzon. Az IMF, amely másfél éve nem csatlakozott a programhoz, ahhoz a feltételhez köti további részvételét, hogy a görög költségvetés elsődleges többlete középtávon érje el a GDP 3,5 százalékát.

Ragaszkodnak hozzá

A Valutaalap részvételéhez több hitelező ország, elsősorban Hollandia és Németország ragaszkodik, mert az IMF szakértelmében látják a biztosítékát a program szakszerű végrehajtásának. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport vezetője, holland pénzügyminiszter megerősítette, hogy a testület ragaszkodik az IMF jelenlétéhez a tárgyalóasztalnál.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa és Cakalotosz igyekezett hangsúlyozni, hogy a görög gazdaság jobb eredményeket produkál a vártnál, ami megkérdőjelezi az IMF pesszimizmusát. A büdzsé elsődleges többlete majdnem kétszeresére nőtt 2016-ban.

Egyre rosszabb lehet

Igaz ugyan, hogy a hitelcsomag következő részletének átutalása csak júliusban válik esedékessé, ám a szakértők attól tartanak, hogy ha a mostani patthelyzetet nem tudják feloldani, akkor a kormány pénzzavarba kerülhet, elkezdhetik halogatni az állami beszállítók kifizetését, azaz újabb adósságok halmozódhatnak fel.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump megváltoztathatja az USA politikáját az IMF-fel kapcsolatban. Ezért minél tovább halogatják az egymást követő választások miatt a program folytatását, annál bonyolultabbá válhat a helyzet.