Hozzátették azonban, hogy mindezekkel együtt nem valószínű, hogy szükség lesz a felmérésben vizsgált bankok átminősítésére - jelentette az MTI. A devizakölcsönt felvettek aránya egyébként Romániában a legnagyobb, a teljes hitelállományon belül 56 százalék, igaz ez csökkenés a korábbi 64 százalék után. Magyarországon ugyanez 50 százalék, ez viszont növekedett a tavalyi 43 százalékról. Csehországban viszont igen alacsony az arány, mindössze 10 százalék, s Horvátországban is csupán 13 százalékot "mértek". Az S&P figyelmeztetése az Európai Központi Bank (ECB) közel két hónapja napvilágot látott elemzése után csak részben jelent újdonságot, az ugyanis a román és a török helyzetet ítélte rizikósnak. Az ECB jelentése - amely a régió országait elemezve az 1997-es ázsiai válsággal von párhuzamot -, július elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a devizahitelek térnyerése növelheti az uniós csatlakozásra váró kelet-európai országok pénzügyi sebezhetőségét. A dokumentum szerint az alacsony kamatok által ösztönzött eladósodás a külföldi devizákban mind a hitelezőket, mind az adósokat kiteszi az árfolyamváltozás kockázatának, egy esetleges leértékelődés pedig könnyen csődhullámot indíthat el az érintett országban. A jelentés rámutat, hogy hasonló okai voltak a kilenc évvel ezelőtti ázsiai válságnak is, és bár a szakértők nem próbálják meg hasonló krízis kelet-európai valószínűségét megjósolni, utalnak rá, hogy az ECB valósnak tartja az ebből adódó veszélyt. A jelentés a válság egyik országról a másikra való átterjedésének lehetőségére is kitér és kifejti, hogy minden bizonnyal a piaci részesedésért küzdő külföldi bankok térnyerésének is köszönhető a regionális hitelpiacok dinamikus növekedése, ami növeli a bankválság kockázatát. A szakértők szerint elsősorban Románia esetében jelent kiemelkedő veszélyt a pénzügyi stabilitásra a hitelbővülés, és bár Törökország jelentős fejlődésen ment át, az egyebek között a folyó fizetési mérleget is megterhelő tendencia továbbra is komoly kihívás a hatóságoknak.