Az világ száz legjobb egyetemének több mint fele az Egyesült Államokban található, a top tízből nyolc amerikai. Az ország felsőoktatása adja a világnak a legtöbb Nobel-dijast és tudományos publikációt. A végzősök átlagosan sokkal jobban keresnek és több juttatásra számíthatnak, mint a diploma nélküliek, ám mindezek ellenére egyre nagyobb bizonytalanság övezi a felsőfokú tanulást - derül ki a The Economist hetilap összefoglalójából. A megugró tandíjakat és diákhitelt nem követi a diplomával szerezhető jövedelem, ami egyre inkább azt azt érzetet kelti, hogy az egyetemi tanulás nem jó befektetés.

Az egy diákra eső tanulási költség ötször annyival nőtt 1983 óta mint az infláció. Az elmúlt 30 évben ezerszeresére ugrott ez a kiadás. Az egyetemi tanulás költsége az amerikai éves jövedelem medián átlagának 23 százaléka volt 2001-ben, ami 2010-re 38 százalékra ugrott. Ennek eredményekét az elmúlt 15 évben megkétszereződött az egy végzősre eső diákhitel nagysága. A diákok kétharmada vesz fel hitelt, egy alapszintű (bachelor) fokozat megszerzéséhez átlag 26 ezer dollár kölcsönre van szükség - derül ki a Project on Student Dept nonprofit szervezet adataiból. Ráadásul az USA-ban mindössze 57 százalék annak az esélye, hogy egy hallgató hat év alatt be tud fejezni egy négyéves szakot. A magánegyetemeken közel 150 ezer dollárért lehet hozzájutni a négy év alatt megszerezhető diplomákhoz.

Ezermilliárdos probléma

A volt egyetemisták és főiskolások összesen ezermilliárd dollár adósságok halmoztak fel mostanra az Egyesült Államokban. Nő a fizetésképtelenné válók száma: egyes becslések szerint több mint ötmillió ügyfél képtelen törleszteni diákhitelét. Csak az elmúlt évben 375 ezren dobták be a törülközőt - idézte a BBC az oktatási minisztérium adatát. Más források szerint 2011-ben 9,1 százalék volt azoknak a diákhiteleseknek az aránya, akik végzésük után két évvel csődbe mentek. Kétszáz olyan felsőoktatási intézmény van, amelyek esetén 30 százalék a három éven belül fizetésképtelenné válók aránya.

A helyzetet rontja, hogy a friss diplomások fizetése ugyan magasabb az átlagnál, de az inflációval korrigálva nem nőtt 1979 óta. Az átlagon belül a nők 16, a férfiak 19 százaléka azzal szembesül, hogy kevesebbet kap, mint amennyit tíz évvel ezelőtt hazavihetett volna.

Brutális következmények

A diákhitel törlesztésének elmulasztása kemény következményekkel jár. Az államnak megvannak az eszközei a behajtásra, például elkonfiskálhatja a vétkező jövedelmének és nyugdíjmegtakarításának 15 százalékát - figyelmeztet Mark Kantrowitz oktatásfinanszírozási szakértő. Olyan ez, mintha egy alagútban haladna az ember, amelynek a végén sohasem tűnik fel a fény.

A diákhitelcsődben lévő emberek nem kaphatnak jelzálogkölcsönt vagy autóhitelt. Ha a diákhitel bedől, akkor a levont jövedelem hiányozhat a lakásbérlet kifizetéséhez és a csődben lévők elhelyezkedési lehetőségei is rosszabbak. Törésponthoz érkeztünk - állítja Anne Johnson, a Campus Progress tanácsadó cég igazgatója. A nagy diákhitel-adósság elviselhetetlen terhet ró a fiatalokra, teljesen megváltoztatja anyagi kilátásaikat és a jövővel szembeni várakozásaikat. Felelősség legfeljebb annyiban terheli őket, hogy a jelentkezés idején sokszor nem mérik fel, mennyibe fáj majd nekik a diploma megszerzése, hogy melyik intézmény és melyik szak az, amelyet megengedhetnek maguknak.