A koronavírus-járvány ahogy megjelent, elfelejtette, milyen konfliktusokkal is indult az idei év, és mennyire más tervei voltak a világ vezetőinek, mint amilyen kényszerpályára kerültek 2020-ban.

Jól mutatja ezt az, hogy az év első napjaiban meghatározó témává vált, hogy Donald Trump elnök - miután felmondta a Teheránnal 2015-ben megkötött atomalkut, újabb gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen - január 3-án parancsot adott, hogy gyilkolják meg a perzsa állam hatalmi sorában az ajatollah és Hasszán Rohani elnök utáni legbefolyásosabb emberét, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű egysége vezetőjét, Kászim Szulejmánit. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo azzal indokolta a halálos dróntámadást, hogy ha nem lépnek, akkor Szulejmáni egy "amerikai életekre veszélyes" akciót hajtott volna végre.

Kapcsolódó

A közhangulatot ezzel nem nyugtatta meg: Javad Zarif iráni külügyminiszter szerint a legfontosabb katonai vezető likvidálása terrorista akció volt, Ali Hámenei, a perzsa állam legfelsőbb vallási vezetője kemény bosszút ígért. Borítékolhatónak látszott, hogy a Közel-Keleten Izraellel és Szaúd-Arábiával amúgy is proxiháborút vívó Irán vagy a térségben robbant ki egy véres fegyveres konfliktust, vagy akár a nyugati világban (leginkább az USA területén) hajt végre bosszúból valamilyen merényletet. A tőzsdék is eséssel reagáltak az eseményekre, még ha drámai kilengés nem is volt, viszont az olajár - a közel-keleti konfliktusok jó előjelzője - elindult felfelé.

Végül több mint négy napot kellett várni Teherán válaszcsapására, és amikor már mindenki Irán önveszélyes akciójára számított, akkor kiderült, hogy a perzsa állam észnél van: támadást indítottak az Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, valamint az erbíli bázisra válaszul Kászim Szulejmáni tábornok múlt heti meggyilkolására, a két helyen ezres nagyságrendben állomásoztak amerikai katonák. Végül az iraki és amerikai erők is jelezték, hogy a ballisztikus rakéták ugyan pontosan egyvonalban, egy-egy kifutópályán csapódtak be, személyi sérülés nem történt. Teherán jelezte, hogy "arányos, az ENSZ előírásoknak megfelelő válaszcsapást mértek" január 8-án hajnalban az Egyesült Államokra. Valójában egy világos üzenetet küldtek: telibe is lőhették volna a bázist, de csak elrettenteni akarják Washingtont a további akcióktól.

Ugyanakkor viszont Irán nem volt biztos benne, hogy a Pentagonban megértik a szándékaikat: teljes készültségbe helyezték a légierőt és légvédelmet az országban, ami végül tragédiába torkollt. Hajnalban a radaron megláttak egy repülőgépet Teherán felett, majd rakétatüzet nyitottak rá, később pedig kiderült, hogy a célpont a Ukrainian Airlines Kijevbe tartó járata volt, a fedélzeten 176 ember volt, akik mind meghaltak a hiba miatt. Teherán megpróbálta a fedélzeten kitört tűzesetre fogni a katasztrófát, majd később elismerték a katonai művelet tényét, emberi hibát neveztek meg a tragédia okaként.

Orbán Viktor még az eurózóna lassulásától félt

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. január 9-én a tavalyi után a második alkalommal vette át a kormányinfó levezénylését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Az évnyitó sajtótájékoztató most, decemberéből nézve eónokkal ezelőttinek tűnhet: a kormányfő bejelentette, hogy az év legmeghatározóbb konfliktusforrása továbbra is a migráció lesz, új irányt adott a kormánykommunikációnak, amikor a gyöngyöspatai romáknak a bíróság által az iskolai szegregáció által megítélt kártérítést nevezte "munka nélkül szerzett jövedelemnek". Efogadhatatlannak tartotta, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt a nemzetközi bíróságok sorra kárpótlásra kötelezik a magyar államot. Közben környezetvédelmi programot is hirdetett: megígérte a szemétkupacok felszámolását, az illegális hulladéklerakás szigorúbb büntetését.

Ennél is érdekesebb volt viszont, hogy a miniszterelnök a gazdasági kérdések kapcsán a munkahelyek megvédésével indokolta, hogy 2019 decemberének utolsó napjaiban úgy döntöttek, hogy az állam kivásárolja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt.-t a Mátrai Erőműből. Valamint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már ekkor egy kisebb gazdasági visszaesés képét vetítette előre. A sajtótájékoztatón akkor azt mondta, hogy az eurózóna tagországainak növekedése megállt, lelassult, így Magyarországnak most be kell bizonyítania, hogy a nagy nyugati gazdaságok fékezése mellett is képes bővülni.

Elsőre csak mínuszos hír lett a Covid-19

Január 5-én még a világ sajtóügynökségei csak annyiról számoltak be, hogy "ismeretlen vírus fertőzött Közép-Kínában". Napok alatt viszont egyre világosabb lett, hogy a 2002-ben elindult SARS kitöréshez hasonló járvány első perceiben van a világ. Csak míg 18 éve sikerült megakadályozni, hogy a betegség a világon elterjedjen, most hamar utat talált magának az addig szinte ismeretlen Vuhanából. Január 12-én már a kínai hatóságok és a WHO is járványnak nevezte az akkorra már "2019-novelle coronavirus" néven azonosított betegséget, január 31-én már 259 halálesetet okozott a betegség.

A hónap végére már azonosítottak fertőzötteket Nagy-Britanniában, Németországban és az Egyesült Államok is egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki.