Ausztriában a dohánytermékek értékesítése már II. József császár óta állami monopólium. A szabályozást 1994-ben lazították, ekkor ugyanis liberalizálták a dohánynagykereskedelmet, de a kiskereskedelem változatlanul állami monopólium maradt. Az osztrák szabályozás vezérelve az, hogy ugyan a dohányzás egyértelműen társadalmilag káros jelenség, azonban ha már a lakosság ez iránti igényét nem lehet megszüntetni, legalább az ezen keletkező haszon társadalmilag hasznos célokat szolgáljon. Így a kiskereskedelmi engedélyek kiadásakor azt tartják szem előtt, hogy azokkal erre rászoruló személyek megélhetését tudják biztosítani.

A trafikok működtetésére vonatkozó engedélyek kiadásakor ezért a dohánymonopóliumot felügyelő állami vállalat (Monopolverwaltung Gmbh, MVG) elsősorban a rászorultságot vizsgálja. Egészen 1979-ig ez a kör a háborús veteránokat és a háború osztrák civil áldozatait jelentette, ezt ekkor a polgári, fogyatékkal élő lakosokra is kiterjesztették, ha a fogyatékosság, egészségkárosodás mértéke elérte az 50 százalékot.

A mostani viszonyokat szabályozó törvény 1996-ban lépett életben, ennek szelleme megegyezik a korábbi szabályozáséval, azaz "úgy kell biztosítani a lakosság dohánytermékekkel való ellátottságát, hogy eközben minél több erre rászoruló gazdaságilag megalapozott megélhetését lehessen biztosítani".

Szigorú szabályozás, előnyben a fogyatékkal élők

A dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítése szigorúan szabályozott, a trafikok, elárusítóhelyek számára tilos magukat reklámozni, illetve árengedményeket, akciókat alkalmazni. Dohánytermékeken kívül az eladóhelyeken csak olyan árucikkeket lehet forgalmazni, amely szerepel az MVG által kiadott "melléktermék katalógusban", ezek elsősorban újságokat, szerencsejáték szelvényeket és tömegközlekedési eszközökre szóló jegyeket jelentenek.

Esik a hazai legális dohánypiac

Újra elérhetők illegális forrásokból a felsőbb kategóriás cigaretták Magyarországon, amire utoljára akkor volt példa, amikor a termék jövedéki adója néhány hónap alatt a duplájára nőtt - írta a Napi Gazdaság. Az elszabadult legális árak miatt óriási haszon van a feketézésben, az adómódosítók között nem véletlenül szerepel egy sor, a dohánykereskedelmet érintő szigorítás.

A NAV friss jövedéki statiszikája azt mutatja, hogy a cigarettaforgalom - a rendkívül alacsony 2012-es bázisadat miatt - jelentősen nőtt idén szeptemberben éves összevetésben, a korábbi hónapokban mért jelentős visszaesés után. A harmadik negyedéves adatokat vizsgálva kitűnik, hogy a cigaretták és a szivarkák összesített legális forgalma közel 27, a fogyasztási dohányé bő 10 százalékkal esett vissza 2012 azonos időszakához képest. A kilenchavi adatok pedig rendre közel 20 százalékos csökkenést illetve stagnálást mutatnak - ez látszik az alábbi grafikonon:

Olyan területeken, ahol trafik, vagy dohánybolt hiányában nem biztosított a lakosság dohánytermékekkel való ellátottsága (például kisebb falvakban) más kereskedelmi egységek is árusíthatnak dohányterméket - persze engedéllyel - azonban ezek árrése nem térhet el a trafikokban alkalmazott árréstől. A nyitvatartási időn kívüli cigarettaértékesítést biztosító automaták kihelyezésére a trafikosok jogosultak, azonban ezeket is az MVG felügyeli, a szabályok nem különböznek a trafikokra vonatkozó szabályoktól. Az utóbbi időben a trafikosok úgy biztosítják, hogy kiskorúak ne vásárolhassanak ezekből cigarettát, hogy a vásárláshoz az automata bankkártyát kér, még akkor is, ha a fizetés készpénzzel történik.

Dohánytermékek értékesítése vendéglátóipari egységekben és ilyennel rendelkező benzinkutaknál is lehetséges. Ezeknek azonban szintén engedélyt kell erre szerezniük, az árut csak engedéllyel rendelkező trafikostól rendelhetik, s azokhoz képest felárat kell alkalmazniuk.

Rászorulók előnyben

A dohányeladási koncessziók kiadása elsősorban nyílt pályáztatás útján történik. A magyar gyakorlattal ellentétben itt egyértelműen elsőbbséget élveznek a már említett rászorulók, s ha több fogyatékkal élő is jelentkezik ugyanarra a koncesszióra, akkor a rászorultság mértéke alapján döntenek, kinek ítélik azt oda. Pályázat kiírása nélkül is kérelmezheti valaki a trafiknyitási engedélyt, ha az illető rászoruló, vagy már korábban üzemeltetett trafikot.

Trafikosok hozzátartozói, gyermekei, unokái, illetve házastársai is kérhetnek engedélyt. Itt azonban nagyon szigorú kritériumoknak kell az illetőnek megfelelni. Ezt a szabályt rendszerint akkor alkalmazzák, ha a trafik biztosítja a család megélhetését, viszont a trafik üzemeltetését a rászoruló már valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni.

Roskadozik a rendszer

Ausztriában jelenleg országszerte mintegy 2600 trafik működik, Bécsben 700. A fővárosban ezek 65 százalékát fogyatékkal élők üzemeltetik, Bécsen kívül 51 százalékos ez az arány, a megoszlás évek óta stagnál. Bécsben évente 50, országosan 120 új engedélyt adnak ki átlagosan.

A korábban biztos megélhetést jelentő trafikos lét azonban egyre kevésbé az Ausztriában. Egyrészt 2007-ben az Uniós előírások miatt jelentősen lazítani kellett a dohánytermékek behozatali korlátozásán. Ez ahhoz vezetett, hogy ma Ausztriában minden ötödik eladott szál cigaretta immár importból származik, legyen az legális, vagy illegális. Másrészt a fogyasztási szokások is jelentősen változtak.

Míg korábban az emberek jellemzően a lakóhelyükhöz közeli trafikokban szerezték be a dohányárut, addig mostanra a vásárlási szokások átalakultak. Az emberek már nem a sarki hentesnél, péknél vagy zöldségesnél vásárolnak, hanem egyre inkább a külvárosi, vagy városon belüli bevásárlóközpontokban. Így sok trafik forgalma drasztikusan csökkent az elmúlt években. Másrészt bár a dohánytermékek ára folyamatosan emelkedik, a trafikosok számára biztosított árrés stagnál, s ez nem tudja ellensúlyozni az előbbi két tényező okozta forgalomkiesést.

Segítenek a bedőlt trafikoknak

A veszteségek csökkentése érdekében főleg dohányipari forrásokra támaszkodva különböző kompenzációs alapokat hoztak létre, hogy ellensúlyozzák a trafikosok kieső bevételeit, s idén május óta egy állami felügyelet alá tartozó alap is létrejött, hogy kártalanítsák a bezárásra kényszerülő trafikosokat.

Az MVG jelenleg folyamatosan vizsgálja működő trafikokat, hogy a környéken tervezett beruházások, városszerkezeti változások hogyan befolyásolják várhatóan a trafikok forgalmát, elsősorban az éves szinten 400 ezer euró alatti forgalmat bonyolító egységeket véve górcső alá. Ha úgy ítélik meg, hosszú távon nem lehet annyira nyereségesen üzemeltetni a trafikot, hogy az eltartsa a trafikost és családját, az kártalanítás ellenében dönthet a trafik bezárásáról, a kártalanítás mértéke jellemzően az éves árbevétel 8 százaléka. A vizsgálat kezdete óta Bécsben 35, országosan 80 trafikos kapott ilyen ajánlatot, s a mostani becslések szerint további 55-60 ilyen eset várható - nyilatkozta az MVG vezérigazgatója a Wiener Wirtschaft című lapnak. Az osztrák trafikok összesített árbevétele egyébként 2012-ben mintegy 600 millió euró volt.

Változások kellenének

A kártalanítást összességében fair ajánlatnak érzem, azonban ennél drasztikusabb lépések is szükségesek lennének - vélte az ügyről Peter Rutschka, a Dohánytrafikosok Bécsi Bizottságának elnöke. Erre vonatkozó javaslataikat várhatóan hamarosan tárgyalja is az Osztrák Nemzetgyűlés. Ezek szerint könnyítenének a trafikok finanszírozási terhein.

A mostani szabályok szerint ugyanis a trafikosnak a szállítást követő két napon belül fizetnie kell az áruért a nagykereskedőnek, s ezzel gyakorlatilag a teljes árukészlet finanszírozásának terhe a trafikosra hárul. A raktárkészletet finanszírozó forgóeszköz hitelek miatt sokszor már nem marad lehetősége a trafikosnak rekonstrukcióra, bővítésre is költeni. A Bizottság javaslata a fizetési határidő 10 naposra bővítését célozza. Ezen felül felülvizsgálnák az árrés nagyságát is. Az emelkedő eladási árakon belül így nagyobb részt tenne ki az árrés növekedése, s kevesebbet az adó, hogy a kiskereskedőket kompenzálni lehessen a drágulás miatt csökkenő forgalomért.