Dühöng az energiaforradalom - nyomás alatt az áram ára

Súlyos pozitív és negatív tanulságokat kínál Németország zöldenergia-programja az Obama-adminisztrációnak, amely éppen a napokban hirdette meg saját hasonló kezdeményezését. A németek immáron áramfelhasználásuk több mint negyedét megújuló forrásból állítják elő.
Napi.hu, 2015. augusztus 9. vasárnap, 13:35
Fotó: Reuters

Azok a kormányok, amelyek át akarják állítani országuk energiatermelését a megújuló források felhasználására, jól teszik, ha alaposan tanulmányozzák a német tapasztalatokat. Ezek másfél évtized alatt halmozódtak fel azt követően, hogy Németország elhatározta: felgyorsítja gazdasága zöldebbé tételét - kezdi cikkét a Bloomberg. Az apropót az adta, hogy Barack Obama amerikai elnök a napokban hirdette meg saját zöldenergia-programját.

A német "Energiewende" (energiafordulat) a fejlett országok összehasonlításában a legambiciózusabb kezdeményezés a fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiatermelés visszaszorítására, a megújuló források, elsősorban a szél- és a napenergia felhasználásának elterjesztésére. A program végrehajtása azonban nem volt fáklyás menet. Az Energiewende komoly politikai és praktikus kihívásokkal nézet szembe mondja Famke Krumbmüller, az Eurasia Group kutatóintézet szakértője.

Költségek

A programot jó párszor finomítani kellett, hogy végrehajtható legyen - teszi hozzá. Az első tanulság, amit a német vezetés a saját bőrén tapasztalt meg, a költségek elszállásának veszélye. Az energiafordulat alapja az úgynevezett feed-in tarifa, azaz az, hogy garantálják a zöldenergiával termelt elektromos áram átvételét, mégpedig oly módon, hogy ennek pluszköltségét sok kicsi részletben szétosztják a felhasználók energiaszámláira.

Ennek köszönhetően 2004 után sikerült lendületet adni a szélparkok és a napelemfarmok telepítésének, ám ezzel egyidejűleg elszállt az áram ára. A támogatásra fordított összeg a 2000-es egymilliárd euróról 2014-re 21 milliárdra nőtt. A németeknél csak a dánoknak kellett többet fizetniük az elektromos energiáért.

Berlin erre válaszul igyekezett megóvni a német ipart a versenyhátrányt jelentő magas energiaáraktól és visszavágta a megújuló források támogatását. A németek idén először kevesebbet fognak erre fordítani, mint egy évvel korábban. Az Obama-adminisztráció szerencsésebb helyzetben van, ugyanis a szél- és a napenergia ára rohamosan csökken, miközben a palagáz is besegít az energiaszámlák karcsúsításában - hangsúlyozza Krumbmüller.

Hálózat

A második fontos tanulsága az Energiewende programnak, hogy modernizálni kell az áramot továbbító hálózatot is. Ellenkező esetben ezek szűkös kapacitása áramszünetekhez vezethet. A szél- és napenergiával termelt áram lökésszerűen terheli a hálózatot, amit nem a német rendszer nem tudott egyedül kezelni. Időnként Lengyelországon és Csehországon át vezetik le a megugrókból származó áramtermelést. A németek megúszták az áramszüneteket és 21 milliárd eurót költenek arra az elektromos főútvonalra, amellyel az északi termelőhelyekről a déli ipari felhasználókhoz fogják juttatni az áramot.

Atom

A 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa után a megrettent német közvélemény nyomására Angela Merkel kancellár - 180 fokkal megváltoztatva korábbi álláspontját - belement a német atomerőművek leállításába. A legöregebb reaktorokat már 2011-ben kikapcsolták és a 20-as évek elejére az összes többit is nyugdíjazzák. Az USA kormánya szerencsésebb ebből a szempontból, ugyanis az amerikai atomerőművek segíthetnek az egyenletes áramellátás biztosításában. Ugyanakkor az amerikai vezetékhálózat öregebb, mint a német, ami gondokat okozhat.

Közvélemény

A közvélemény megdolgozása legalább olyan fontos, mint az átállás technikai oldala. A német kormány komoly tiltakozóhullámmal találta szembe magát, amikor elindította az említett áramfőútvonal építését, ami késleltette a munkát és kétségeket ébresztett az iránt, hogy az energiaipar el tudja-e majd látni a vállalatokat, amikor bezárják a szénerőműveket.

Ennek a csapdának az elkerülését segítheti, hogy az USA-ban nem feltétlenül kell új szélparkokat vagy napelemfarmokat telepíteni olyan helyeken, ahol a lakosság ezt nem szeretné. A technológia lehetővé teszi a közüzemi helyett a megosztott, decentralizált rendszerek építését. Magyarán komoly szerepet játszhatnak az energiafordulatban a háztetőre szerelt napelemek.

Mellékhatások

Az Energiawende váratlan, nem kívánt mellékhatásokkal is járt. Az átállás - például az atomenergia kiesése - egy időre divatba hozta a szénerőműveket, amelyek a legszennyezőbb áramtermelő létesítmények. A földgáz "két tűz közé szorult": a régi erőműveket túl drága lett volna átállítani, újakat pedig a zöldenergia előretörése miatt nem nagyon érdemes építeni.

Ezzel veszélybe került az a cél, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, ezért Berlin belement abba, hogy lesz, ami lesz 2021-ben bezárják a legszennyezőbb szénerőműveket. Ennek azonban számos vállalat nem igazán örül.

Huszonhat százalék

További káros mellékhatás a német napelemgyártó ipar csődje. Gyakorlatilag a németek teremtették meg ezt az ágazatot a 2000-es évek elején, ám ahogy fellendült a termelés, megjelent a piacon az olcsó kínai áru, ami kiszorította a német konkurenciát.

Megszenvedték az átállást a nagy közműcégek is: az E.On kettébontja szervezetét - a megújuló és a hagyományos energiaformákkal foglalkozó vállalatokra -, mert tradicionális, a nagy erőművekre épülő áramellátást biztosító üzleti modellje összeomlott.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az energiafordulat legnagyobb eredményéről. Míg 2000-ben a német áramtermelés 6,6 százaléka alapult megújuló forrásokra, 2014-ben már 26 százalék volt ez az arány. Az USA ugyanerről a szintről indulva 13 százaléknál tart.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rw2, 2015.08.10 10:55

@bogyu:
jaja, pont így történt, neked is linkelem, megerősítésképpen....
http://www.origo.hu/itthon/20140124-a-paksi-bovites-elokeszitesenek-hattere.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw2, 2015.08.10 10:54

@pastorius:
Azért érdemes tisztázni, az Energiaklub nem képviseli az energetikai szakmát semmilyen szinten, ellenben ők a leghangosabbak a témában. Pár bölcsész, és ha jól rémlik egyetlen közgazdász alkotja az "energiaklubot".

A meglepetés egyébként meglepő lenne, ugyanis még a gyurcsány kormány idején szándéknyilatkozat született a paksi bővítésről, amit a teljes Parlament támogatott. Akit ez meglepett, az hülye.
http://www.origo.hu/itthon/20140124-a-paksi-bovites-elokeszitesenek-hattere.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tibor1980, 2015.08.10 10:27

@Bulemia: Ha nem az elkúró mester alias GYF..Apró felesége dönt valamiről bomlott eszű MSZP-nek már nem is szakszerű..Ámbár még 2010-elött ők is mondották PAKS 2-re szüksége van hazánknak
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.08.10 09:58

@Tibor1980:

Mérnökkemberek veték fel a hitelt?

Mérnökemberek kötöték meg az államközi szerződéseket az oroszokkal?

Semmi bajof nincsen ebben a nagy melegben?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.08.10 09:51

@Tibor1980:

Na tehát ..hazánk energialátását mérnők emberek határozzák meg..Nem hol mi ....

szóval kik is?? felsorolnád, melyik szervezetek, szakmai szövetségek..szakemberek vettek részt a döbntésben??
a századvégre (stb)gondolsz??
hehe
ja
érdekes módon ugyanakkor épp a szakma volt a legjobban meglepődve a döntésen...mivel őket elfeledték megkérdezni

ok, most nem vörösök, hanem barnák hozták meg a döntést (mind a 3-4)
és ez így most jó neked...
ez a tuti, ne mozdulj
nekem meg egyik sem jó, ehhez mit szósz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html