Hozzátette, hogy az Ausztria számára "elfogadható" az új, 2014-2020-as költségvetési keret, amelyben a hét végén egyeztek meg az EU állam- és kormányfői Brüsszelben.

Az EU költségvetésének nettó hozzájárulói azok a tagországok, amelyek többet fizetnek be, mint amennyit különböző jogcímeken visszakapnak a közös költségvetésből. Fordítva, az EU-költségvetés nettó haszonélvezői azok a tagországok, amelyek többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek.

Kapcsolódó

Többféle számítási módszer létezik az arányok érzékeltetésére: az adatokat lehet abszolút értékben, vagy a gazdasági teljesítmény arányában, vagy országonként egy főre számítva összehasonlítani. A nyilvánosságra kerülő adatok nem egységesek, egyesek az adminisztrációs és beszedési költségekkel együtt, mások azok nélkül, egyesek az összes befizetési forrás, mások bővebb szűkebb merítés alapján készülnek.

A Deutsche Bank utoljára a 2009-es költségvetési évről készített átfogó összesítést az adatok és a becslések alapján. Aszerint a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva Ausztria nettó EU-költségvetési hozzájárulása 0,18 százalékos volt az összes befizetést alapul véve adminisztrációs költséggel együtt.

Abban az évben az EU-t tizenegy tagországa tartotta el: Dánia nettó hozzájárulása a GDP-je 0,53 százalékát tette ki, Olaszországé a GDP-je 0,41 százalékát, Németországé a 0,37 százalékát, Finnországé a 0,36 százalékát, Franciaországé a 0,34 százalékát, Hollandiáé a 0,26 százalékát, Nagy-Britanniáé a 0,24 százalékát, Ausztriáé és Ciprusé a 0,18-0,18 százalékát, Svédországé a 0,13 százalékát és Írországé a 0,09 százalékát.

Föltehetőleg más eltartók nettó pozíciói is nőni fognak, hogy a kedvezményezettek nettó pozíciója ne romoljon, vagy éppen javulhasson, miután az EU hétéves költségvetési kötelezettségvállalási keretét összehasonlítható alapon (azaz végig 2011-es árakra átszámítva) 3,5 százalékkal csökkentették a hét végén az EU állam- és kormányfői az előző, 2007-2013-as időszakhoz képest.

A Deutsche Bank összesítése szerint az EU legnagyobb nettó haszonélvezője, szintén a GDP-je arányában, Litvánia volt a múlt évtized végén 5,33 százalékkal, a második helyezett Észtország 4,02 százalékkal, a harmadik Magyarország 2,68 százalékkal (nem számítva a GDP-je 3,05 százalékának erejéig nettő haszonélvező Luxemburgot, de Luxemburg nem támogatásokat kap, hanem a nála lévő EU-intézményekre kap térítést).