Az Európai Unió vetélytársának szánt, a volt szovjet köztársaságokat újra egységbe kovácsolni akaró Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) egyelőre nem hozta a kívánt fellendülést, sőt valamennyi tagjának gazdasági visszaesést produkált. Tagjai jelenleg a vezető Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Örményország és Kirgizsztán - ami összesen egy 182 milliós piacot jelent, hatalmas kincsnyi energiahordozóval és nyersanyaggal. Az új nemzetközi gazdasági integrációs szervezetet azonban már első évében súlyos csapásként érte az olaj és a földgáz árának zuhanása a világpiacon.

A TASZSZ beszámolója szerint az EGU gazdasági bizottsága kollégiumának vezetője, Viktor Hrisztyenko közölte: a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi forgalom tavaly 34 százalékkal zuhant, míg a szervezeten belül a kétoldalú árucsere 25 százalékkal csökkent. Még nem tudni, milyen hatással lesz az Ukrajnával kötött orosz szabadkereskedelmi szerződés felmondása, de az orosz média szerint szövetségesei megértéssel fogadták ezt a döntést, és várhatólag követni fogják Moszkva példáját, azonban ettől nem várható a szövetség gazdasági eredményességének javulása.

Kapcsolódó

Ennél is kevésbé ígérkezik sikeresnek Dmitrij Medvegyev miniszterelnök még tavaly beterjesztett, kulcsfontosságú javaslata, hogy hozzák létre a szervezet valutaunióját. Kazahsztán ugyanis - a szervezet második legerősebb állama -, amely a rubel közös valutává tételét az ötlet első felvetése óta ellenzi, kitart álláspontja mellett.
Az EGU első évének egyetlen sikere, hogy sikerült szabadkereskedelmi megállapodást kötnie Vietnammal, és hasonló együttműködési tárgyalásokat folytatott Indiával, Iránnal és Egyiptommal.