Durva jóslat a gurutól - bármelyik nap jöhet a pénzügyi összeomlás

A sötét jóslatairól ismert Marc Faber svájci üzletember úgy véli, hogy a világ gigantikus pénzügyi buborékon ül, amely bármelyik napon kipukkadhat. A világgazdaság növekedése lassul, miközben a részvények túlértékeltek és a kötvénypiac ketyegő bomba.
Napi.hu, 2014. január 15. szerda, 18:10
Fotó: Napi.hu

A Fed monetáris enyhítésének értékelésére kérték a Bloombreg riporterei Marc Faber befektetőt, akit sötét jóslatai miatt Doktor Balsorsként gúnyolnak. A válasz összhangban volt az üzletember hírnevével. A jómódúaknak hasznos az amerikai jegybank politikája, amely növeli a részvények, a drága ingatlanok, a festmények és a többi olyan befektetési eszköz árát, amelyeket a gazdagok, a felső középosztálybeliek vásárolnak. Az utca emberével azonban más a helyzet.

Részben a Fed tevékenységére vezethető vissza az energia és az élelmiszerek árának megugrása - az olaj például az 1999-es 10-20 dollár/hordós szintről mostanra 100 dollár körüli magasságba emelkedett -, amit a jobban élő rétegek nem éreznek meg. Az ő jövedelmük kis részét viszik el az energia- és az élelmiszer-kiadások. A társadalmi hierarchiában alattuk lévők azonban esetenként jövedelmük harmadát költik energiára és közlekedésre, így nekik nem kedvez az ezek drágulásáért részben felelős monetáris enyhítés.

Kettős társadalom

Faber igennel felelt arra a felvetésre, hogy a Fed tevékenysége egy kétosztályú társadalom kialakulását segíti elő. Ebben a - Latin-Amerika történetéből ismert modellben - a szűk jómódú elittel és felső középosztállyal szemben a társadalom 60-70 százalékát elérő leszakadó rétegek állnak szemben.

Az üzletember ugyanakkor nem a gazdagok megadóztatásában látja a választ. Lesznek persze, akik ezzel jönnek, nemrég még az IMF is javasolta az európai országoknak, hogy egyszeri 10 százalékos vagyonadóból teremtsenek forrást gondjaik enyhítésére. Faber szerint az ilyen ötletekből szokott évente rendszeresen beszedett adó lenni, ami nem old meg semmit, mert a jómódúaknak megvan a lehetőségük arra, hogy kárpótolják magukat elvesztett jövedelmükért.

Kitalálhatnának valami jobbat

Dr. Balsors kárhoztatja az államigazgatás elhízását. A 19. században a GDP ötödét gyűjtötték be az állami kiadások fedezésére. Ez mostanra 40-50 százalékra nőtt, ám ezzel párhuzamosan csökkent a gazdasági növekedés, viszont erősödött a korrupció, az uram-bátyám világ, és a legnagyobb cégek a pénzükkel megvásárolják az állami tisztviselők lojalitását.

A Fed döntéshozói, akik sohasem dolgoztak a magánszférában és csak olyan elemzéseket írnak, amelyeket rajtuk kívül senki sem olvas el, jobban tennék, ha megpróbálnák kidolgozni a társadalom nagyobb részének életszínvonalát megemelő gazdasági modellt. Ha mindenkit nem is lehet felemelni, a társadalom vagyonát azért el lehet osztani kevésbé egyenlőtlenül.

Uccu, nyomtassunk!

Ha az, amit most csinálnak, mármint a pénznyomtatás hasznos lenne, akkor miért nem csináljuk ezt vég nélkül? Nyomjuk a pénzt a gazdaságba, ahogy a csövön kifér, tartsuk nullán a kamatokat. Ez majd mindent megold, senkinek sem kell dolgozni. Nem kell törődni azzal, hogy az infláció már most is jóval erősebbnek tűnik a hivatalos statisztikai adatoknál, vagy hogy a kisemberek bankbetétei elértéktelenednek - próbálta érzékeltetni a szakember, miért látja abszurdnak a monetáris enyhítést.

Gigantikus eszközbuborékon ülünk - állítja Faber. Mindenki azt várja, hogy a gazdaság nekilendül - és ez majd felszívja az elmúlt években a piacokra pumpált pénzt -, ám szerinte a világgazdaság lassul. Ma már a feltörekvő országok adják a világ GDP-jének nagyját, és ezek exportja lassabban nő, mint korábban, belső fogyasztásuk pedig nem bővül úgy, hogy ezt ellensúlyozza. A vállalati profitok az alacsony kamatoknak köszönhetően híztak nagyra, nem a cégek teljesítményének javulása nyomán. Más szóval légvárra épülnek.

Az amerikai kötvények hozama a Fed óriási vásárlásai, azaz a hatalmas kereslet ellenére nem csökken. A tízéves papírok hozama 2012 elején fogott padlót 1,3 százalékon. Ezután felment három százalékra, és most 2,8-2,9 százalék. Ez még nincs hatással a tőzsdékre, sőt a pénz átáramlik a kötvénypiacokról a részvénypiacokra. Ha azonban a tízéves állampapírok hozama felkúszik 3,5-4,0 százalékra - mondjuk azért, mert a Fed visszavonulója miatt csökken a kereslet irántuk -, akkor a 13 éves kötvényeké megközelítheti az öt százalékot, a jelzáloghitelek kamata pedig a hat százalékot. Ez már nagyot ütne a gazdaságon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Sics, 2014.01.17 02:32

@Bali01:

A cikk maga nekem nagyon tetszik, és több igen okos gondolat leledzik benne.

Egy dolgot azért hozzátennék: a cikk azt mondja, hogy "részben a FED tevékenységére vezethető vissza a olajár emelkedése az elmúlt egy, másfél évitzedben".

Ebben akár lehet is igazság... de ne feledjük el, hogy ugyanebben az időszakban mekkorát ugrott a fejlődő világ (elsősorban természetesen Kína) olaj/energiafogyasztása... a nyersolaj árát leginkább felfele tornászó tényező tartok tőle ez: a kereslet komoly mértékű bővülése.

EZ szerintem az elsődleges. Hogy milyen tényező lehet a második és harmadik helyen az már fejvakarósabb kérdés, itt lehet akár dobogós is a FED árfolyampolitikája, a másik esélyes versenyzőnek a drágább kitermelhető mezők bekapcsolódását említeném.. bár valamilyen szinten ez is inkább okozat. ( Ugyanakkor miért adná valaki olcsóbban az olcsón kitermelhető mezőjén kitermelt nyersolajat, ha a drágán kitermelhetőt is viszik mint a cukron azon az áron is amin az ott kitermelhető...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kutyauto, 2014.01.16 08:28

Tulajdonképpen akármeddig lehet növelni a számítógépeken a számsorok értékét.Akkor lesz gond, ha valami arra készteti a számsorok tulajdonosait, hogy nagy volumenben materiális javakra akarják váltani a számokat. Akkor nagy tömegekben rájönnek az emberek, hogy ezeket a horribilis számokat pár százalék értékben lehet csak valódi materiális értékre átváltani. Ettől indulhatna el egy lavina szerintem. Viszont ezeket a horribilis számokat nagyrészt viszonylag kevés számú nagy tulajdonos birtokolja, akik sztem tisztában vannak a fentiekkel. Ebben talán bízhatunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2014.01.16 07:43

Globális derivatív piac állománya kb: 700 ezer! mrd $. (világ kibocs. 12x-ese)
Világ GDP-je 60 ezer mrd $.
Fejlett országok adósságállománya (total debt): 300% felett (1929-ben 240%)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2014.01.15 20:11

@Bali01: tévedés.
mindig háború van, és időnként összeomlik a rendszer. van, hogy van kapcsolat, de inkább olyan van, hogy semmi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bali01, 2014.01.15 19:44

teljesen jól beszél az öreg,minél tovább kínlódnak a pukkanás annál nagyobb lesz.
Ez a mostani rendszer fenntarthatatlan,kell az átrendeződés,az újra elosztás.Hogy ezt egy háború vagy egy békés átmenet oldja meg...nem tudni.
De eddig mindig háború lett a vége.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html