Az európai vezetők izgatottan várják a hét végét, amikor kiderül, ki nyeri portugáliai parlamenti választásokat. A szavazáson ugyanis valójában az uniós válságkezelés vizsgázik, miután a hatalmon lévő koalíció hajtotta végre a 2011-es EU-IMF mentőcsomagot követő költségvetési kiigazítást, magyarul a büdzsé egyensúlyának megteremtését szolgáló brutális megszorításokat.

A legutóbbi közvélemény-kutatások meglepő állást tükröznek: a kormányzó jobbközép koalíció vezet legnagyobb ellenfele, a balközép Szocialista Párt előtt. A meccs azonban még nincs lefutva, ugyanis a bizonytalanok aránya 30 százalék. A neve ellenére jobbközép irányultságú Szociáldemokrata Párt és partnere, a konzervatív Néppárt együtt indult a választáson Előre Portugália! néven. Ezzel jelzik közös felelősségüket a 2011-ben kezdett kormányzásért.

Elmarad a bosszú?

Portugália 78 milliárd eurós EU-IMF segélycsomagot kapott 2011-ben, Görögország és Írország után, illetve a csak bankmentő támogatásban részesült Spanyolország előtt. Cserébe a többi országból is ismert adóemeléseket és költségvetési kiadáscsökkentéseket kellett végrehajtania. Azóta a hét végi az első olyan szavazás, amelyen a "sértettek", azaz a megszorításokat elszenvedő nép "bosszút állhat" a döntéshozókon.

A meccs szoros lesz, de a Pedro Passos Coelho miniszterelnök vezette koalíciónak jó esélye van a győzelemre - mondta a CNBC-nek Antonio Barroso, a Teneo tanácsadó cég elnökhelyettese. A szociáldemokraták és a néppártiak vezetősége jó döntést hozott azzal, hogy koalícióban indulnak, ugyanis így egyértelműen jelzik a választóknak, hogy mire számíthatnak, ha rájuk adják a voksukat. Ezzel talán mozgósítják a bizonytalan jobboldali szavazókat.

Megosztott az ellenzék

Eközben az baloldal megosztott. A szocialisták mellett több kis párt is versenyez a választók kegyeiért. A legjobb esélyük az lehet a számukra kedvezőtlen folyamatok megfordítására, ha meggyőznék a kisebb politikai erők szavazóit, hogy taktikai okokból, a kormányváltás érdekében álljanak melléjük. Enélkül a legutóbbi felmérések szerint nem sok esélyük van a győzelemre.

Görögországban nagyot bukott a 2012 júniusában hatalomra került konzervatív-balközép koalíció, holott a megszorítások csaj egy részét hajtotta végre a 2010 óta tartó válságban és 2014 végére egyensúlyba hozta a költségvetést, illetve növekedési pályára állította a gazdaságot.

Hasonló pozitívumokat a portugál vezetés is fel tud mutatni, kiegészítve azzal, hogy az ország 2014-ben szép csendben lezárta a 2011-ben indult EU-IMF programot. Ma már a szabadpiacról veszik fel a kormány kiadásainak finanszírozásához szükséges hiteleket.

Szép adatok

A portugál GDP várhatóan 1,6 százalékkal bővülhet 2015-ben, majd 1,8 százalékkal 2016-ban. Ezzel a legjobbak között van az eurózónában. Az idei második negyedévben 1,5 százalék volt a tempó 2014 azonos időszakához képest.

A Standard & Poor's 2012-ben minősítette le a portugál adósságokat, ám a tízéves papírok ennek ellenére elég jól állnak - csak a nagy eurótagállamok kötvényeinél teljesítenek rosszabbul. Az elmúlt időszakban 2,5 százalék körül alakult hozamuk, ami azt bizonyítja, hogy keresettek, azaz a befektetők nem tartanak attól, hogy a kibocsátójuk, a portugál állam csődbe megy.

Csúnya adatok

A költségvetési hiány más tészta. A lisszaboni statisztikai hivatal felülvizsgált adatai szerint - a Banco Espirito Santo megmentését is figyelembe véve - 2014-ben a GDP 7,2 százaléka volt a hiány. Az első becslés még 4,5 százalékra tette ezt a mutatót. A kormány szerint nem kellene figyelembe venni a deficit számításánál a bankmentésre fordított összeget, ám az Eurostat nem ért egyet ezzel.

A kormány letette az esküt, hogy idén a maastrichti követelménynek megfelelően három százalék alá szorítják a hiányt, ám az elemzők kételkednek ebben. Figyelembe véve a 4,9 milliárd eurós bankmentés 2015-re is áthúzódó hatásait, aligha teljesíthető ez a vállalás.

A 12,1 százalékos munkanélküliségi ráta csak a 25 százalékos görög és a 22,2 százalékos spanyol mutató mellett fest jól. Ráadásul Portugália görgeti maga előtt az eurózóna legnagyobb adósságrátáját, az állam tartozásai meghaladják a GDP 130 százalékát. A közgazdászok hüvelykujjszabálya szerint ez visszafizethetetlen.