Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ha az Egyesült Államok rövidlátó módon cselekszik, csak pillanatnyi érdekeit követi, akkor el fogja veszíteni befolyását Csehország felett, sőt az oroszok karjaiba fogja hajtani a cseh politikai-gazdasági elitet - írja James de Candole, a prágai és bukaresti székhellyel működő a Candole Partners tanácsadó cég vezető partnere a bne régiós hírportálon megjelent cikkében. Hasonló forgatókönyv játszódhat le, mint a második világháború után, amikor az USA gazdasági segítségét kicsinyes feltételekhez kötötték, lejáratva ezzel a nyugati demokráciák ajánlatát a kommunisták szépen hangzó ígéreteivel szemben.

Most nem ideológiai harc folyik. A cseh elitet elsősorban a hiúság, a kapzsiság és az a pragmatikus megfontolás mozgatja, hogy az oroszokkal "könnyebb" üzletelni. Az orosz partnerek esetén kell tekintettel lenni azokra a korrupcióellenes, csúszópénzellenes intézkedésekre, amelyeket a nyugati kormányok kényszerítenek rá országaik külföldön is tevékenykedő vállalataira.

Ha tehát egy igazán nagy projekt - mondjuk atomerőmű-építés - indul az országban, akkor nem az a legeslegelső kérdésük, hogy a beruházásnak milyen hosszabb távú nemzetgazdasági haszna van, vagy hogy hogyan illeszkedik Csehország nemzetközi stratégiai politikai-gazdaság céljai közé. Az elit tagjainak elsősorban az jár a fejükben, hogyan jöhetnének ki személy szerint ők a legjobban az üzletből - derül ki az elmúlt évtizedek burjánzó korrupciója alapján levonható tanulság Condole elemzéséből.

Csinos kis atomerőmű

Részben ez magyarázza, hogy a cseh politikusok és üzletemberek erősen támogatják a nukleáris energiát, konkrétabban a temelini atomerőmű bővítését. És ez kínálja a legjobb lehetőséget Oroszországnak arra, hogy befolyása alá vonja Csehországot, meggyengítve a NATO-t és az EU-t. Ennek jegyében nyomul rá az üzletre a nagyvonalú állami támogatást élvező Roszatom, amely az orosz külpolitikai törekvések érvényesítésnek egyik legjobb eszköze.

Az oroszok ugyanazzal érvelnek, mint a többi hasonló kelet-közép-európai projekt esetén: a szovjet időkből megörökölt nukleáris létesítmények bővítéséhez ők a legésszerűbb partnerek. Ők vannak otthon a technológiában, és amit kínálnak nem drágább és nem kockázatosabb, mint a nyugati, japán, dél-koreai lehetőségek. Így aztán minél inkább vágyik a cseh elit a helyi politikai és üzleti köröknek is zsíros falatokat ígérő atomerőmű-beruházásra, annál kevésbé tud ellenállni Moszkva ajánlatának.

Elszúrják

Ez az amit a nyugati hatalmak, élükön az USA-val, nem ismernek fel - véli a helyi energiaipart jól ismerő szakértő. Rövid távú üzleti érdekeikre figyelve ugyanis ők is arra biztatják a cseheket, hogy bővítsék atomerőművüket. Az amerikaiak abban bíznak, hogy lesz nyílt pályázat, amelyen befutó lehet az USA nagy atomerőmű-építő vállalata, a Westinghouse. A brit diplomáciát a Rolls-Royce érdekei motiválhatják, a turbinagyártó vállalat ugyanis partnerségi megállapodást kötött a Roszatommal, így briteknek jó lehet az orosz befutó is.

Candole szerint Washington jobban tenné, ha hallgatna azokra az érvekre, amelyek alapján 2014 elején Prága lemondta Temelin bővítési tervét. (Azóta újra napirendre került a beruházás.) A kormány nem volt hajlandó garanciát vállalni az új reaktorokban előállított áram árára, mert az megdobta volna a háztartások rezsijét. Az USA-nak a decentralizált, több lábon álló - ezen belül a zöldenergiára is építő - energiapolitikát kellene támogatnia Csehországban. Különben ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Magyarország esetén, ahol a kormány az év elején odaadta a jogot a Roszatomnak Paks bővítésére.

Csiki-csuki

Az USA diplomatái, akik támogatni akarják az amerikai vállalatokat abban, hogy üzletekhez jussanak Csehországban, lényegében csapdában vannak. Meg kellene "engednie" a cégeknek, hogy az üzletelés helyi, íratlan szabályai szerint cselekedjenek, mert enélkül nincs esélyük a sikerre. A dolog gyenge pontja, hogy ha a vállalatok vezetői élnének egy ilyen lehetőséggel, azzal azt kockáztatnák, hogy hazájukban korrupció miatt elítélik őket, és börtönbe kerülnek.

Képmutató, de egyben hatékony lenne ez a magatartás az USA részéről és az amerikai diplomatákat nem lehetne naivitással vádolni. És persze mindez csak elméleti lehetőség, a valóságban lehetetlen. Ezzel be is zárul a csapda. Így nem lehet alkalmazkodni a mélyen korrupt kelet-európai üzleti viszonyokhoz. De ettől még nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket. Nem lehet atomerőmű-bővítésre biztatni a cseheket, ha nyilvánvaló, hogy a helyi sajátosságok miatt ez az orosz befolyás erősödéséhez vezet.

Helyezkedés a szomszédban

A nagy régiós energiaipari helyezkedés része, hogy Magyarország is beszállna a Szlovák Villamos Művekbe, amelynek 66 százalékát el akarja adni az olasz Eni - tudta meg a 444.hu. A falat kívánatosnak látszik: lapértesülések szerint a cseh, finn, orosz, francia és kínai vevők is érdeklődnek a tulajdonrész iránt. A magyar vevő az MVM vagy a Mol lehetne, kérdés azonban, honnan lenne pénze a kétmillió eurós (620 milliárd forint) vételárra. A dolog pikáns részlete, hogy ez a cég üzemelteti a bősi vízi erőművet, illetve a mohi nukleáris létesítményt is.

Reagált az MVM

Az MVM Csoport szívesen átvállalja a térségből kivonuló multinacionális cégek szerepét - reagált a cég MTI-nek. A társaság válasza szerint az MVM ma már a legnagyobb nemzeti tulajdonú cég Magyarországon - a csoport keresi azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül az energetikai szerepvállalása kölcsönös előnyökön alapulva bővülhet a régióban.Válaszában a cég leszögezi: az MVM Csoport a térségből kivonuló multinacionális cégek szerepét szívesen átvállalja, különösen ha olyan szinergiákat tud érvényesíteni, amely a rábízott vagyon hatékony felhasználását szolgálja a régió energiabiztonságának növelése mellett.

Csehországból is több jelentkező jöhet szóba: a sötét lónak tartott EPH ipari és energetikai holding, illetve a CEZ, amely régóta vágyik a szlovák villamosművek megszerzésére, de mivel például éppen az előbbiekben említett eseteleges temelini bővítés leköti erőit, nem pályázik a teljes kétharmados tulajdonrészre. Az oroszok a Roszatommal nyomulnak, amelynek a Mohi atomerőmű bővítése lebeg a szeme előtt. A pozsonyi kormány jelezte, hogy a korábbinál nagyobb beleszólásra tart igényt a cég vezetésében.

Lefeküdt Putyinnak

Nem úszta meg külföldi bírálat nélkül a hét végét sem az Orbán-kormány: ezúttal az amerikai Foreign Policy (FP) portálján vádolják azzal a budapesti vezetést, hogy lefekszik az "orosz diktátornak", és segít neki a Déli Áramlat megépítésében, amellyel Oroszország közelebb kerülhet Európa szívéhez. A cikk felsorolja a Magyarország és az EU, illetve az USA között a nyár eleje óta éleződő konfliktus eseményeit, megjegyezve, hogy Budapest kétujjas tisztelgéssel intett be Brüsszelnek azzal, hogy az EU megkérdezése nélkül nyitott utat a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése előtt.

Egy közép-európai diplomata - némileg ellentmondva a Candole Csehországgal kapcsolatos mondandójának - úgy véli, hogy Washington téved, amikor azt hiszi, hogy az egész kelet-közép-európai régió hátborzongató következményekkel járó útra lépett. Mármint ismét Oroszország felé fordulhat. Magyarország szerinte egyedi eset.

Bedőlnének

Egy európai diplomata Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor állami korporativizmusához hasonlítja Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikáját. Orbán nem számol piacokkal vagy a fogyasztók választási lehetőségével. Kormánya az állami tulajdon és ellenőrzés kereteiben gondolkodik és cselekszik - fejtegette Andreas Goldthau, aki az energiaipar geopolitikai vonatkozásaival foglalkozik a Harvard Egyetemen. Ennek tükrében logikus, hogy hosszú távú szerződéseket kötnek, helyzetbe hozzák az állami tulajdonú Molt vagy vezetéket építenek.

Eközben a nagy energiaipari ügyletek, különösen az Oroszországgal kötött megállapodások dollármilliárdokat hintenek szét az átláthatatlan politikai rendszerben. Azt hiszem, a korrupció meghatározó szerepet játszott a paksi bővítéssel és a gázvezetékkel kapcsolatban hozott döntésekben - állítja Korányi Dávid, korábbi kormány-tanácsadó, az Eurasia Center kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Az ukrán válság arra is rámutatott, hogy Oroszország egyre kisebb hatékonysággal tudja bevetni az energiafegyvert. Moszkva keménykedése a kelet-közép-európai régió egyes államait ellenlépésekre sarkallta: ezért gyorsítják fel az első folyékonygáz-terminál (LNG) építését a Balti-tenger partján, és ezért állt elő Lengyelország Európa energiauniójának grandiózus tervével. Az orbáni Magyarország viszont arra példa, hogy az orosz energiára egyesek nem furkósbotként, hanem kívánatos mézesmadzagként tekintenek.