A közép-európai intézményi magántőke és kockázati tőke-befektetők körében végzett felmérés szerint egy év alatt hatszorosára (61 százalékra) nőtt azok aránya, akik a gazdasági feltételek javulására számítanak a következő hat hónapban.

A javulásnak olyan fundamentális okai vannak, mint a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet, amely a befektetőket magasabb kockázatvállalásra ösztönzi, emellett az utóbbi években javultak a vállalati mérlegek is. A befektetők - különösen az Egyesült Államokban - egyre vonzóbbnak látják az európai, és azon belül is közép-európai befektetési lehetőségeket - állapította meg Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.

A következő félévben a pénzügyi befektetései hatékonyságának növekedésével számol a magántőke és kockázatitőke-befektetők kétharmada - ez a legmagasabb arány 2005 tavasza óta. Az optimizmus a piaci aktivitással kapcsolatos várakozásokban is visszaköszön. A következő időszakban a szerződéskötések számának növekedését váró válaszadók aránya tavaly őszhöz képest a duplájára, több mint 62 százalékra nőtt. A piaci aktivitás növekedésére ösztönzőleg hat az is, hogy a válaszadók 27 százaléka szerint a következő hat hónap során könnyebb lesz majd hitelfinanszírozáshoz hozzájutni. Ez az elmúlt három év legnagyobb befektetői bizalmát mutatja a hitelpiacokkal kapcsolatban.

Pozitív fejlemény az is, hogy a tőkeemelést tervező válaszadók aránya is több mint kétszeresére (19 százalékra) emelkedett az elmúlt fél év során. Nem változott azok aránya az elmúlt fél évben, akik a következő fél év során többet kívánnak venni, mint eladni (46 százalék). Közel kétszeresére nőtt viszont azoké, akik több eladást terveznek, mint vásárlást (35 százalék). Ez a változás elsősorban azzal van összefüggésben, hogy növekszik azon befektetők aránya, akik új tőke bevonását tervezik.

A közép-európai intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetők számára kimondottan kedvező időszakban vagyunk, ugyanakkor jelentős különbségek vannak a régión belül. A régió élbolyában Lengyelország és Csehország foglal helyet, Magyarország azonban piaci sajátosságokból adódóan nem tud hozzájuk csatlakozni
- mondta Seres. Itthon az államháztartásra és a magánszektorra is jellemző kiadáscsökkentési kényszer, a megtakarítások lassú felhalmozása és a bankszektor gyengébb hitelezési aktivitása miatt nincs lehetőség hitelezési-, beruházási- vagy fogyasztási expanzióra. A régió északi országaiban ezzel szemben továbbra is növekvő hitelezésre lehet számítani, amely a fogyasztás és a beruházások érdemi növekedését generálja.